Állok a zuhany alatt, forró a víz. A háztetőn a dud semes, a melegvizet csináló napkollektor újra rendszeresen végzi a dolgát. És ehhez még a Purim…. Szóval tavasz van.
Előveszem a színházi premierekre rendszeresített szmokingomat, piros csokornyakkendővel. Mégiscsak az a legjobb jelmez, ha az ember önmagának öltözik. Irány a Kikar Hamedina, Tel-Aviv legnagyobb tere! Itt már délben startol a party. Százezer jelmezes – írja a tavalyi purimi tudósítás.
A szociálpszichológusok, kultúrantropológusok biztos hosszan értekeznének arról, miért van ennyi zombi, csontváz, angyal, ördög és más szárnyas izé, és miért van ennyi Superman. Én inkább élvezem a forgatagot.
A rajzfilm-műveltségem kevés ahhoz, hogy minden figurát felismerjek, a számítógépes játékok ikonjairól nem is beszélve.
Ezeken kívül itt van vicces jelmezekbe öltöztetve Izrael összes jelensége: itt vannak az állatvédők a sokkoló fotóikkal, az orthodox család, a többnejű arab, Bibi felesége rabruhában. Nemzetközileg pedig szembejön Donald Trump, és Jézus, aki egy dominát korbácsol nő létére. De nem erről szól a buli. Nem tudom, miről szól. Rábízom a képekre, hátha az arcok elárulják.
fotók: Silló Sándor