Az izraeli Legfelsőbb Bíróság (alkotmánybírósági jogkörében) elutasította az országos főrabbi, Jichák Joszef fellebbezését a „cfáti aguna” ügyében
Három évvel ezelőtt a cfáti helyi rabbinikus bíróság forradalmian liberális döntést hozott a zsidó családi jog területén, amikor kizárólag a feleség kérésére válólevelet adott a férj helyett és annak nevében, mert ő maga egy motorbaleset következtében állandó és visszafordíthatatlan vegetatív állapotban van.
Az ügy, a „cfáti aguna” már évek óta foglalkoztatja a közvéleményt és a bíróságokat, azonban a múlt héten a Legfelsőbb Bíróság végleg pontot tett az ügy végére és megoldást adott a cfáti fiatalasszony évek óta tartó, reménytelen és tragikus helyzetére.
Válólevél nélkül akár örökkön-örökké…
Izraelben a házasságkötés és a válás nem polgári, hanem felekezeti – rabbinikus, keresztény, illetve muzulmán – hatóságok és bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik és a vallási jogon alapul.
A zsidó jog szerint az „aguna” olyan asszony, aki férjének eltűnése miatt új házasságot nem köthet, mert nem tudja elfogadható bizonyossággal kimutatni a férj halálát. A válás lehetetlen ilyen esetben, mert a zsidó házasságjog nem engedi meg egyoldalú nyilatkozat alapján a házasság felbontását. A válás akkor érvényes, ha abban a férj is közreműködik és csupán abban az esetben, ha személyesen adja át az asszonynak a válólevelet („gett”), márpedig az eltűnt (esetünkben kómában lévő) férj természetszerűen sem maga, sem megbízottja útján ezt nem teheti meg.
Ez a ma is kötelező érvényű archaikus szabályozás eredményezi azt, hogy a felmérések szerint ma ötből legalább egy nő kerül olyan helyzetbe a válási eljárás egyes szakaszában Izraelben, hogy a férj nem hajlandó kiadni a válólevelet részére. Mintegy hivatalos felhatalmazást ad a férfinak arra, hogy meghatározatlan ideig bizonytalanságban tartsa és akár meg is akadályozza házastársát abban, hogy elhagyja a házasságot és új életet kezdhessen, új házasságot köthessen, emellett nem egyszer alapja a nőkkel szembeni zsarolásnak, visszaéléseknek és manipulációknak is.
Egy ilyen „mindennapi” helyzetet mutatott be csodálatos művésziséggel a „Gett – Válólevél” című izraeli film: Vivian Amsalem éveken keresztül kénytelen reménytelen és megalázó küzdelmet folytatni – nem a válás során felmerült anyagi vagy a közös gyermekkel kapcsolatos kérdésben, hanem egyszerűen csak azért, hogy férje egyetlen szóval szabaddá tegye egy általa egyszerűen nem óhajtott házasság kötelékéből.
A cfáti aguna
A „cfáti aguna” nem más, mint egy ma 34 éves asszony, akinek férje kilenc évvel ezelőtt olyan súlyosan megsérült egy motorbalesetben, hogy azóta kómás állapotban van, tehát él ugyan, de válólevelet maga nem képes átadni. Ebben a helyzetben a válás lehetetlen, ezért az asszony új házasságot sem köthet. A cfáti rabbinikus bíróság a férjet kezelő orvosok szakvéleményére hivatkozva arra a következtetésre jutott, hogy a férj a kómából valószínűleg már sohasem ébred fel. Ezek után a bíróság a zsidó jogot interpretálva a rendes „gett” helyett egy úgynevezett „helyettes gettet” („gett zikuj”) bocsájtott ki az feleség részére. A cfáti rabbik halachikus értelmezésekre és arra a pozitív tórai parancsolatra hivatkoztak döntésükben, hogy valójában a házasság már nem létezik, a férj többé nem képes eleget tenni házastársi kötelezettségeinek, ezért valószínű akarata egy ilyen helyzetben a válólevél kiadása lenne, a bíróság pedig ennek az akaratnak a kivitelezését teszi lehetővé helyette.
Ezzel meg is oldódhatott volna az ügy, azonban az ítélet – tehát a feleség feloldása egy házassági kötelékből annak ellenére, hogy a férj személyesen ebbe nem egyezett bele – óriási ellenkezést váltott ki magas rangú haredi rabbik, elsősorban pedig az országos szefárd főrabbi, Jichák Joszef részéről, akik egyben a Legfőbb Rabbinikus Bíróság főbírója is. Az ítélet jogerőre emelkedését megakadályozandó egy peren kívüli harmadik személy nevében megfellebbezték a cfáti döntést, hogy az a Joszef vezette fellebbviteli bíróság elé kerülhessen, természetesen azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ilyen módon a cfáti ítéletet megsemmisíthessék.
A feleség és az őt képviselő, „agunák” jogi és szociális képviseletére alapított civil szervezet, a Mavoi Szatum (jelentése: zsákutca) az alkotmánybíróságként eljáró Legfelsőbb Bírósághoz fordult panasszal, amiben azt kérték, ne tegye lehetővé egy peren kívüli fél által benyújtott fellebbezés megtárgyalását a rabbinikus felsőbíróság előtt.
„Pészach a szabadulás ünnepe”
A Legfelsőbb Bíróság hármas tanácsa a héten egyhangú döntést hozott az ügyben, amely egy hét éven keresztül elhúzódó jogi küzdelemnek és az asszony kálváriájának is véget vetett, amikor úgy döntött, a válást kimondó ítélet jogerős, azt peren kívüli harmadik személy nem támadhatja meg a rabbinikus felsőbíróság előtt.
A bíróság elfogadta a panaszos nő és az őt képviselő jogvédő szervezet érvelését, miszerint a fellebbezés valójában az első fokú ítélet megsemmisítését eredményezné, és ezzel az asszony „aguna” helyzetének visszaállításához vezetne. A jogbiztonságra veszélyesnek, az alaptörvényekben védett személyes szabadságot és emberi méltóságot sértőnek, ezért elfogadhatatlannak találtak egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi, hogy az elsőfokú rabbinikus döntéseket a peres feleken kívüli, harmadik személy is megfellebbezze. Rámutattak arra is, hogy ez elsősorban a válóperekben hozott ítélet véglegességét tenné kétségessé, sértve ezzel a peres felek személyes szabadságát.
A Legfelsőbb Bíróság azt is hangsúlyozta, hogy egy „aguna-státusz” valójában „megbéklyózza” a nőt, ez pedig emberi méltóságának és szabadságának sérelméhez vezet még akkor is, ha az a rabbinikus bíróságok előtt kötelező zsidó jog alkalmazásának következménye is.
A Mavoi Szatum szervezet ügyvivője, Batja Kehana Dror melegen üdvözölte a döntést, mondván, hogy nemcsak a szóban forgó nő helyzetére adott megoldást, de a jövőben valószínűleg arra ösztönözni majd a rabbinikus bíróságokat és azok bíráit, hogy felelősséget és együttérzést tanúsítsanak az eléjük kerülő peres felek személyes sorsa iránt is.
Az ítéletet a bírák pészach előestéjéhez méltó döntésként értékelték és ezekkel a sorokkal zárták: „Összefoglalva: a szabadulás ünnepének előestéjén különösen fontos meggyőződni arról, hogy a panaszos méltóságát és szabadságát elismerjük, és jogerős határozatunkkal véget vessünk gyötrelmeinek.”
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
