Netanjahu nem fogadta Németország – Izrael legnagyobb európai barátjának – külügyminiszterét, csak mert az nem mondott le egy helyi emberi jogi szervezettel való találkozójáról. Hogyan vált a Sovrim Stika (Megtörni a hallgatást), ez az elhanyagolható tevékenységgel és jelentéktelen befolyással bíró kis szervezet az árulás totemévé, az ellenséggel együttműködő, miniszterelnököt és a lakosság háromnegyedét megőrjítő szervezetté? – tűnődik Shai Golden izraeli író is a Facebook oldalán. A szervezet, mely olyan harcosokból alakult, akik katonai műveletekben kockáztatták az életüket az államért, de miután elszörnyedve látták, hogy mi történik a megszállt területeken az izraeli hadsereg palesztin polgári lakossággal való találkozásakor, úgy döntöttek, hogy változtatnak a helyzeten. Ez a szervezet, melynek DSN-ében az izraeli társadalom erkölcsi értékeinek a javítása áll, hogyan lett a nép ellensége? Nem tudni.
De egy dolog biztos: Netanjahunak köszönhetik a nemzetközi legitimitást és az aránytalanul magas nyilvánosságot, melyet Izraelben és világszerte élveznek. Mert néha, mikor nincsenek külső szörnyek melyekkel ijesztgetni lehet a lakosságot – itthon kell találni ilyeneket. Netanjahu a lehető legjobb PR szakember, akire a Sovrim Stika számíthatott. Shai Golden helyükben ezért virágot küldene Bibinek.
Az író szerint a Sovrim Stika néhány tucat önkéntese több katonai kitüntetéssel és hősi éremmel rendelkezik, mint a szélsőjoboldali HaCel (Az Árnyék) Facebook oldalának félmilliós követői tábora együttvéve. Ebben valószínű nincs messze az igazságtól.
Salátakísérletező fotós grafikus túrázó blogger, az Izraelinfo alapító főszerkesztője