Lokális cionista programból egyetemes érdek: a KKL előbb mocsarakat csapolt le, majd kutakat ásott, aztán parkosított, erdőségeket őrzött – tette mindezt egy olyan világban, ahol az ökológia kifejezés még ismeretlen volt. Az alap mára a Palesztin Hatóságokkal is együtt dolgozik: Ramallah egyik elővárosában építenek parkokat – akinek pedig kedve szottyan, fát ültettethet velük a Karmel hegységben, szeretteinek dedikálva azokat.
Csemetéim
Néhány nappal elsőszülött lányunk születése után levelet kaptunk, benne egy oklevéllel: köszöntenek és tudatják a családdal, hogy az újdonsült polgár születése alkalmából a helyi önkormányzat és a Keren Kayemet Leisrael fát ültetett tiszteletére a Gyermek-erdőben.
Valóban sokkal értékesebb és maradandóbb ajándék, mint egy csokor vágott virág, és én a mai napig őrzöm ezt az igazolást arról, hogy nem csak egy igazi, hanem egy facsemetével is gyarapítottam abban az évben Erec Iszraelt.
Korántsem véletlen persze, hogy ezzel az ajándékba kapott jótékonysági faültetéssel járultam hozzá a „nemzet építéséhez”, hiszen Izraelben a faültetésnek régi hagyománya és felbecsülhetetlen értéke, sőt mára már történelme is van.
Az első úttörők
Az első, akkor még Palesztinába érkező cionista bevándorlók is óriási fontosságot tulajdonítottak a mezőgazdaságnak, új mezőgazdasági települések létrehozásának és az erdősítésnek – gondoljunk csak a kibucmozgalomra és az új mosavok megalapítására. Az „agrárzsidó” egy egész új ideál és ideológiarendszer egyik fontos alappillére volt annak ellenére, hogy a Palesztinába bevándorló zsidók nagy része korábban nem foglalkozott mezőgazdasággal, hiszen a zsidók az európai országok nagy részében nem is birtokolhattak földet. A bevándorlást és a régi-új ország felépítését szervező cionista mozgalom azonban elsődleges célul tűzte ki az akkor korántsem tejjel-mézzel folyó Kánaán kiépítését és fejlesztését, a növénytermesztést és a fásítást.
Ebben az ökokontextusban a Zsidó Nemzeti Alap, héber nevén a Keren Kayemet Leiszrael, a KKL (kiejtve kákál) sokrétű munkája a legfigyelemreméltóbb.
„Itt egy hektár, ott egy hektár” (izraeli dal a KKL-ról)
A nagy múltú alap létrehozásáról az 1901-ben Bázelben megtartott 5. Cionista Kongresszus döntött Hermann Schapira professzor, a heidelbergi egyetem híres matematikusának ajánlatára és tervei szerint, Herzl Tivadar bábáskodása mellett. A szervezet fő feladata volt Palesztina földjét a zsidó állam létrehozásának céljából a zsidó nép önkéntes adományaiból felvásárolni, azon erdőket telepíteni és a zsidó falusi és városi telepítés céljaira rendelkezésre bocsátani, kiépítésében segédkezni.
A KKL kék-fehér pléhperselye, amelyet zsinagógákban, iskolákban és más, a zsidó közösségek által látogatott helyeken tettek ki, a kezdetektől fogva szimbolizálta Palesztina/Izrael és a diaszpóra közötti összefogást. A két világháború közötti időszakban több ezernyi ilyen pénzgyűjtő dobozkát lehetett látni a zsidó lakásokban is szerte a világon. Ezeknek a perselyeknek a tartalma, valamint a KKL által kibocsátott bélyegekből befolyó összegek voltak a szervezet első anyagi forrásai.
Az államalapítás előtti Palesztinában a KKL hatalmas méretű lecsapolási munkálatokat, erdősítéseket végez, kutakat ásat, vízvezetéket épít, öntözőműveket létesít, központi szerepet játszik például Tel-Aviv megalapításában is 1909-ben. A KKL a felvásárolt földek egy részét zsidó közintézmények, iskolák, templomok, kórházak számára adja át, így épül meg például a jeruzsálemi Héber Egyetem, a Bezalel Iparművészeti Főiskola, tanítóképzők, a nagy hírű tel-avivi Herzlia gimnázium és reáliskola, a haifai technikum, számtalan közösségi ház és sok más, máig működő közintézmény.
A KKL egy akkor még nem létező kifejezés, az ökológia szó mögöttes tartalmát ültette át a gyakorlatba: erdőültetési és parkosítási programjuknak köszönhetően addig kietlen, földművelésre alkalmatlan területek, sivatagok váltak lakhatóvá, élhetővé. Annak ellenére, hogy több kritika érte a KKL-t, amiért „európai típusú” fenyőerdőket is telepítettek olyan területekre, ahol az olajfa őshonos (ami az utóbbi években gyakori erdőtüzeknek is oka lehet), erdősítési tevékenységük értéke felbecsülhetetlen a mai Izrael számára.
A megvásárolt, majd az államalapítás és a függetlenségi háború során az arab lakosok által elhagyott földek egy részét az állam a KKL tulajdonába adta, amely alapító okirata és célja szerint a zsidó állam és a zsidó nép érdekében vállalta azok fejlesztését, mindenkor a föld tulajdonjogának átruházása nélkül, azok örökbérletbe adásával.
1953-ban az eredeti alapot feloszlatva a KKL-t immár izraeli vállalatként jegyezték be, majd 1960-ban, az izraeli Állami Földhivatal létrehozásakor az állam és a KKL egyezményt kötött: az ország erdősítésével és parkosításával kizárólagosan megbízott szervezet a KKL maradt, az általa birtokolt további földek kezelésével és értékesítésével – ezek ma Izrael területének mintegy 13%-át teszik ki – a Földhivatal foglalkozik. Mivel az izraeli alkotmánybíróság szerint a Földhivatal által értékesített földek kizárólag zsidó állampolgárok részére történő eladása – ahogyan ezt a KKL alapszabálya előírja – sérti a jogegyenlőséget, és mivel természetesen a KKL sem úszhatta meg az elmúlt évek korrupciós botrányait, komoly szervezeti és ideológiai változások várhatóak ebben a nagy múltú szervezetben.
Amikor a fától látszik az erdő
Mára a KKL fő tevékenysége a kizárólagosan kezelésében maradt erdők fenntartása, az erdőtelepítések folytatása és Izrael parkosítása, valamint az ehhez kapcsolódó oktatási, felvilágosítási és kutatási tevékenység.
A KKL fennállása óta mintegy 240 millió fát telepített Izraelben – manapság ez évente körülbelül 3 millió facsemete ültetését jelenti –, és országszerte több mint ezer parkot hozott eddig létre. A Földművelésügyi Minisztériummal együttműködve a KKL erdészeti tisztviselői felelősek az érett fák megőrzéséért és rehabilitációjáért Izraelben – ugyanis 2008 novemberétől Izraelben minden egyes érett fát törvény véd. Egy fa kivágásához vagy áthelyezéséhez – akár magán-, akár közterületről van szó – az illetékes erdészeti tisztviselő előzetes jóváhagyása szükséges.
Érdekes adat, hogy 2009 óta a KKL a Palesztin Hatósággal is együttműködik, többek között a Ramallahtól északra fekvő Rawabi város parkjai és más közintézmények létrehozását is segítette, a Palesztin Hatóság számára eddig mintegy 3000 faültetvényt biztosított erdők kiépítése céljából.
A KKL globális
A szüleim az idén ünneplik 70. születésnapjukat, én pedig egészen e sorok megírásáig törtem a fejemet, mi lehet a kerek évfordulóhoz leginkább illő ajándék – amit most a KKL honlapján megtaláltam: megvásároltam nekik a karmeli erdőben két facsemetét. Az ajándékot tanúsító oklevél és köszöntő kitöltésekor egy apró, mégis nagy jelentőségű eltérést vettem észre elsőszülöttem okleveléhez képest: a KKL megköszöni, hogy az új facsemeték ültetésével hozzájárultunk a globális éghajlatváltozás mérsékléséhez. Így lett a lokális cionista programból egyetemes érdek.
Az írás az Új Kelet újság 2017 októberi számában is megjelent nyomtatásban.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
