„Amikor az ostromlott Jeruzsálem sorsa megpecsételődött, amikor már látták a zsidók az égő, pusztuló Szentélyt, akkor szökött ki a városból Johanan Ben Zakaj rabbi, hogy biztosítsa a zsidóság túlélését a szétszóratás évezredeire. Javnéban iskolát alapított, ahol ő és tanítványai megalkották a Szentély nélküli, a Tórára alapozott rabbinikus zsidóságot; és a szombat megtartotta a népet, mert a nép megtartotta a szombatot. Ez a rabbi, aki még látta állni a Templomot, azt tanította, ha egy facsemetét ültetsz éppen akkor, amikor hallod, hogy megérkezett a Messiás, fejezd be, ültesd el a facsemetét, és csak utána menj a Messiás köszöntésére.

A történelmi korok elmúlnak, a fák megmaradnak. Nem törekszenek semmire, nem akarnak eljutni sehová, állnak a helyükön, és a történelem őrzőiként figyelnek. A fák a folytonosság szimbólumai. A zsidó nép a faültető Johanan Ben Zakaj segítségével túlélte a száműzetés két évezredét, és újjáalapította az Államot. Újra itt vagyunk immár 70 éve. A folytonosság biztosíttatott. Johanan Ben Zakaj szavainak engedelmeskedve, mi újra fát ültetünk.

A diaszpóra, ahonnan én jövök, és ahová nemsokára visszatérek, szintén itt van, és a lelkünk egy darabja itt marad Izraellel. Ma 35 facsemetét ültetünk el, majd a másik hazánkban, Magyarországon újabb 35-öt. A kétszer 35 fa a 70 éves évfordulót köszönti, a diaszpóra és Izrael együvé tartozását szimbolizálja. A mi kettős kötődésünk egészen addig fennmarad, amíg el nem jön az, akire a faültető rabbi is várt, és mi, zsidók évezredek óta várunk itthon és otthon egyaránt. De amíg eljön, addig óvjon bennünket Izrael szirtje és védelmezője: Áldott vagy Te, Örökkévaló, hogy megélnünk engedted ezt a napot.”

Ezt a rendhagyó beszédet nem mondta el végül Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke a Córá erdőben a Keren Kajemet Leiszraellel (KKL-JNF) közösen szervezett faültetés alkalmával, a 32 ºC fokra tekintettel, de a beszédek olvasva jók igazán, ezért a rendelkezésünkre bocsájtotta.

Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke beszédet mond a Córá erdőben – fotó: Salamon Sára

Daniel Atar, a KKL-JNF elnöke méltatta Heisler András ötletét, hogy a két országban fele-fele arányban ültessék el az Izrael eddig eltelt hetven évét jelképező hetven facsemetét, és a két ország közti kapcsolat fontosságát, a magyar származású apósát és a Debrecenben tanuló gyermekét említette meg. Kifejtette az Izraelen kívüli zsidó közösségekkel fennálló szoros kapcsolatok fenntartásának fontosságát: „Még ma is, 70 évvel Izrael megalapítása után, a cionizmus történelmi szerepe és ereje változatlan maradt a zsidó nép számára. Izrael állam nemcsak biztonságos a turbulens időkben is, ez a világ minden zsidójának az otthona, és minden zsidónak része van benne – mondta. – A fák, amelyeket ma ültetünk el itt Izraelben, szimbolizálják a következő generációk iránti mély elkötelezettségünket. Ha nem mi ültetünk holnap, ültetnek majd a sarjaink.”

Daniel Atar, a KKL-JNF elnöke – fotó: Salamon Sára

A KKL-JNF és a magyarországi zsidó közösség közötti együttműködés lehetőséget teremt a magyarországi természet ápolására, ahol a KKL-JNF szakértelme olyan területeken is kamatozhat, mint a víz- és az erdőgazdálkodás, a tűzvédelem és az elsivatagosodás elleni küzdelem, az egész világon. A KKL-JNF a tudásmegosztást a mezőgazdaság területén az elsivatagosodás elleni küzdelemben, Kenyában, valamint az erdősítés területén Olaszországban és Boszniában is gyakorolja.

Eszter Miron, a jeruzsálemi magyarok szövetségének elnöke a fák elültetése előtt felelevenítette, hogy ez a föld temetője lett a haláltáborok borzalmai után vele együtt ide települt fiatalok egy részének, kortársai közül sokan életüket áldozták új hazájukért az 1948-as első arab-izraeli (Függetlenségi) háborúban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy éppen ezen a helyen alapítottak parkot tizenöt évvel ezelőtt Scheiber Sándor, a Budapesti Rabbiképző Intézet egykori vezetője emlékére.

Eszter Miron, a jeruzsálemi magyarok szövetségének elnöke – fotó: Salamon Sára

Ron Lusztig, cfáti Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumának igazgatója arról emlékezett meg, hogy Izrael földjén már évszázadokkal ezelőtt kezdtek letelepedni a Magyarországról érkezők, akikről még Mikes Kelemen is megemlékezett leveleiben. A modern Izrael alapításából is kivették a részüket a több hullámban érkezett magyar ajkúak, kezdve a szigorúan vallásos jeruzsálemi magyar házaktól Petach Tikva megalapításáig, a magyarok által létrehozott hetven településtől a helyi kultúrában és gazdaságban játszott kiemelkedő szerepükig.

Ron Lusztig, cfáti Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumának igazgatója – fotó: Salamon Sára

A felemelő beszédek után Lastofka János, a Tel-avivi Magyar Nagykövetség első beosztottja mondta el a faültetők imáját.

A rekkenő hőségben szép számmal voltak jelen izraeli magyar ajkúak, és Eran Zavadi erdész segítségével elültettük jókedvvel, békével a 35 terebinthus (pistacia palaestina) fát, ami egy bibliai növény (Mózes 1. 12:6, 13:18, 14:13). A rendezvény 35 facsemete elültetésével folytatódik Magyarországon.

Viszlát május 6-án a budapesti Szent István parkban!

újságíró, az Új Kelet főszerkesztője

Ha tetszett az írás, támogass bennünket, hogy többet és jobbat készíthessünk!