70 évvel ezelőtt az éppen csak létrejött Izraelben komoly viták előzték meg az ország zászlajának kiválasztását. A két opcióból aztán a cionista mozgalom jelképe jött ki győztesen.
Az izraeli zászlót ma már szinte mindenki ismeri, a két kék sáv között, a csúcsaival a sávokra merőlegesen álló Dávid-csillag nehezen keverhető össze más országok jelképével. 70 évvel ezelőtt azonban egyáltalán nem volt biztos, hogy pont így fog kinézni a fiatal állam zászlaja. Izrael megalakulását követően ugyanis heves viták előzték meg a zászló kiválasztását, a kormány még egy tervpályázatot is kiírt, amelyre 164 művész nagyjából 400 tervet küldött be.
A vita lényegében két variáció támogatói között zajlott, az egyik csoport a Herzl -féle javaslatot, a másik pedig a cionista mozgalom zászlóját látta volna szívesebben lobogni a frissen létrejött országban. Herzl még az 1896-ban írt a Zsidó Állam című művében javasolt egy olyan zászlót, amely közepén hét darab aranyszínű csillag található, utalva ezzel a hétórás munkanapra, mint fontos társadalmi vívmányra a jövőben létrejövő zsidó államban.
A cionisták akkoriban már jól ismert zászlója, két kék sáv között egy Dávid-csillagot tartalmazott, ez a zászló látható két oldalt azon a fotón is, amelyen David Ben-Gurion éppen bejelenti Izrael Állam megalakulását. Ez a zászló, bár nagyon hasonlít a végső változathoz, mégsem azonos vele. A Dávid-csillag csúcsai ugyanis itt nem állanak merőlegesen a kék sávokra, ahogy az a ma is használt zászlón látható. A pályázatra egyébként olyan terv is készült, amely összevegyíti a két verziót, és a tervező a kék sávok közé a hét aranyszínű csillagot helyezte el.
Végül azonban a cionista mozgalom zászlójára esett a választás, leginkább a Dávid-csillag miatt létrejött széleskörű társadalmi támogatásnak köszönhetően. A Dávid-csillagot sokan vallási és nemzeti jelképnek tekintették, és azzal indokolták szükségességét, hogy a legendák szerint a jelképet Dávid királytól Bar Kochbáig sokan használták, az egyik nagy cfáti tudós, Luria rabbi pedig misztikus jelképnek nyilvánította. A nyomásnak engedve 1948 októberében be is jelentették, Izrael zászlóján a kék sávok között lévő kék Dávid-csillag látható majd ezentúl. Herzl jóléti társadalmi ideálján tehát felülkerekedtek a nemzeti hősökről szóló legendás történetek.
A zászlóválasztásnak azonban nem tudott mindenki felhőtlenül örülni, Gersom Salom, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, a kabbala egyik nagy kutatója például annyira feldühödött a kormány döntésén, hogy egész tanulmányt írt a Dávid-csillag történetéről. Salom professzor írása viszont már egyáltalán nem tartalmazott maguk előtt Dávid-csillagokat lengető nemzeti hősöket, sokkal inkább volt tele mágiáról és rossz szellemek elűzéséről szóló részletekkel.
A teljes írás itt olvasható >>
KIBIC Magazin
közösség-kultúra-közélet
