Folyamatos harcban állt. Évek óta sehogy sem sikerült elmozdítania a frontvonalat. Állóháború ez – morogta magában gyakran. Néha azt érezte, feladja az egészet, de aztán valahogy mindig összeszedte magát egy-egy újabb csatához. Általában szerdán, de néha másik napokon. Ilyenkor munka után leborotválta a lábát, felvette a sportmelltartóját, a feszülős sportnadrágját, a sportpólóját, amin nem látszott, ha megizzadt, a futózoknit és a futócipőt. Felfogta a haját, és felkent egy kis víz- és izzadtságálló sminket. Abban a pillanatban, ahogy készen állt, hogy elhagyja a lakást és harcba szálljon a kilók ellen, megszólalt a légvédelmi riadó, és ő az asztal alá hasalva hallgatta a katonai rádiót. Mindig ez van – morogta -, akárhányszor nekiindulok, hogy edzeni menjek, kitör a háború…
