Kilencvennégy éves korában, szélütés nyomán elhunyt Tel-Avivban Uri Avneri újságíró és békeharcos, volt parlamenti képviselő, az első izraeli, aki személyesen találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetőjével – jelentette a helyi média hétfőn.
A már hetven évvel ezelőtt palesztin állam alakítását szorgalmazó Avneri alapította meg a Gus Salom nevű békemozgalmat, s vezette az Olam haze (A mi világunk) című liberális-szatirikus hetilapot, amely több mint negyven éven át a humor eszközével küzdött az izraeli közélet visszásságaival.
Uri Avneri Helmut Ostermann néven egy jómódú német zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot a németországi Beckumban, ahonnan Hitler hatalomra jutása után, 1933-ban, tíz éves korában, családjával az akkor brit fennhatóság alatt álló Palesztinába emigrált.
Már tizennégy évesen dolgozni kezdett egy ügyvédi irodában, hogy anyagilag segítse családját. 1938-ban, tizenöt évesen csatlakozott a jobboldali cionista Irgun mozgalomhoz, ahonnan 1942-ben kilépett, mert nem értett egyet terrorista módszereikkel.
„Szabadságharcosok voltunk” – vélekedett utólag Optimista című önéletrajzi könyvében erről a korszakáról. „Akkoriban azt tanultam meg, hogy csak nézőpont kérdése a szabadságharcos és a terrorista közötti különbség” – tette hozzá.
Rajparancsnokként harcolt az 1948-as függetlenségi háborúban, s kétszer is megsebesült, egyszer súlyosan. A kórházban kristályosította ki későbbi politikai álláspontját a palesztin állam szükségességéről.
„A háború teljesen meggyőzött arról, hogy van palesztin nép, és a békét először is velük kell megkötni. Ennek a célnak az eléréséhez meg kell alapítani egy palesztin nemzetállamot” – írta önéletrajzában.
Felépülése után, 1950-ben barátaival megvásárolta a csődbe ment Ha olam haze című hetilapot, amit Félelem és előítéletek nélkül jelszóval Izrael legendás ellenzéki orgánumává fejlesztett, mely híres lett pimasz, az intézményeket és a politikusokat nem kímélő hangvételéről, leleplezéseiről és pletykáiról, valamint a hátsó borítón szerepló meztelen nőkről egyaránt.
Negyven évig a lap főszerkesztője volt, s a médiumon keresztül a katonaság bálványozása, a vallási korlátozások, a korrupció, az etnikai diszkrimináció, és az arabellenes politika ellen küzdött.
A hatvanas és a hetvenes években a kneszetben is politizált több baloldali párt képviseletében.
1982-ben találkozott rejtekhelyén, az ostromlott Bejrútban bujkáló Jasszer Arafattal, amiért édesanyja annyira megharagudott rá, hogy kitagadta az örökségéből.
1993-ban alapította meg a Gus Salom nevű békemozgalmat, amelyet 2009-ig maga irányított. A második intifáda idején, 2003-ban sokat tartózkodott Rámalláhban a palesztin vezérkarnak otthont adó Mukátában, hogy jelenlétével védje Arafatot egy esetleges támadástól.
Uri Avneri megítélése Izraelben ellentmondásos volt. A jobboldali szélsőségesek szerint áruló volt és rágalmazó munkát folytatott, s ezért többször megtámadták és bántalmazták. Egyszer megkéselték, máskor mindkét karját eltörték.
Szerinted Uri Avneri áruló volt, vagy hős?
- Hős (61%, 20 Votes)
- Áruló (39%, 13 Votes)
Összes szavazó: 33
Betöltés ...
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
