Az újság alapítói négyen voltak: Weissburg/Weiszburg Chaim, Kohn Hillel, Marton Ernő és Glassner/Glasner Mózes. Ezt állítja az egyik leghitelesebb forrásmunka, a Kriterion kiadásában 2010-ben megjelent Romániai Magyar Irodalmi Lexikon „Új Kelet” témájú szócikke. Legelső számának (1918. december 19.) fejléce szerint „zsidó politikai heti szemleként” indult, eredeti kiadója az Erdélyi Zsidó Kiadó Rt. volt. Politikai irányvonala a nemzeti zsidó alapgondolathoz, a cionista mozgalomhoz állt közel.
A 2017 augusztusában megjelent, Vissza a gyökerekhez – kétszeresen is! című írásomban – az említett lexikonra támaszkodva – közöltem adatokat az újság első éveiről, tematikájáról, szerzőiről, példányszámáról. Azok természetesen csupán száraz részletek maradtak, mert a háttér hiányzott belőle, a hús-vér emberek jelenléte, hétköznapjai, történetei, gondolatai, az időszak társadalmi és politikai eseményei. Az azóta eltelt pontosan egy évben a téma nem hagyott nyugodni: egyre kíváncsibb lettem az emberi tényezőre. Vagyis: kik voltak az alapítók és a munkatársak?
Ahhoz, hogy elképzelhessük életüket, munkájukat, jövés-menésüket, hogy élő embereknek lássuk őket, meg kellett találnom a helyet, ahol éltek és dolgoztak. Hosszas keresés után ráleltem a kolozsvári szerkesztőség és kiadóhivatal címére: Wesselényi utca 17. Ám a 20. század történelmének megannyi vihara az utcaneveket sem kímélte, több táblacsere után a valamikori Fogoly utca előbb Wesselényi lett, ma a római kori település, Potaissa nevét viseli. A város valamikori lakosaként máris „láttam” a helyet, a híres Fő térhez közeli, a 15-16. században emelt várfalak árnyékában kialakított csendes mellékutcát. És miután megvolt a helyszín, már az embereket is lesz hová elhelyeznem! Ezek után arról is beszámolhatok, hogy miről is publikált a fiatal Új Kelet, milyen események befolyásolták megjelenését, létét.
Mindeközben olvasmányaimból is elő-előbukkantak az Új Kelettel kapcsolatos különböző adatok, talán jelentéktelenek, mégis sokatmondóak. Például Thury Zsuzsa Barátok és ellenfelek című könyvében (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979) ezeket említi meg: „Megismertem az Új Kelet munkatársait, különösen Jámbor Ferenccel barátkoztam össze. Az Új Kelet szerkesztőjének nevére sehogy sem tudok visszaemlékezni, pedig később jó néhányszor együtt preferanszoztunk az Újságíró Klubban.” (Thury Zsuzsa 1930 és 1936 között az ugyancsak Kolozsváron megjelenő Ellenzék című napilap állandó munkatársa volt.)
Gidó Attila, fiatal kolozsvári történész Úton: erdélyi zsidó társadalom- és nemzetépítési kísérletek – 1918–1940 című könyve (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009) is megemlíti az Új Kelettel kapcsolatos eseményeket, míg a szerző ugyanarra az időszakra vonatkozó tanulmánya (Az erdélyi zsidóság történeti kronológiája) konkrét dátumokhoz köti őket. A továbbiakban ez utóbbiból kivonatolok:
1918. december 19. Kolozsváron Weiszburg Chaim kezdeményezésére beindul az Új Kelet zsidó politikai heti szemle. 1920-tól 1940-es betiltásáig mint napilap jelenik meg. Az EZSNSZ – Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség –, majd a Zsidó Párt sajtóorgánuma.
1919. március 28. Kolozsváron megalakul az Erdélyi Zsidó Kiadó Társaság 10 000 korona tőkével. Élén Blau Pál, Kohn Hillel és Hamburg József állnak.
1920. november 2. Az Új Kelet Marosvásárhelyen rendezi meg első irodalmi estjét. A műsoron kortárs erdélyi zsidó írók, költők írásai, zsidó zeneszámok szerepelnek.
1920. november 24. A kolozsvári Uránia moziban megkezdik a Herzl Tivadar életéről szóló film vetítését.
Ugyanebben az évben: A román hatóságok által elvégzett részleges népszámlálás nemzetiségi mutatói alapján 1920-ban 181 340 zsidó élt Erdélyben.
1922. július 1. A Kadima Kiadóvállalat átveszi az Új Kelet kiadásának jogát.
1922. július 24. Az Új Kelet rendkívüli kiadásban tudatja a Balfour-deklaráció ratifikálását.
1922. november 28. Antiszemita atrocitások Kolozsváron. A román egyetemi diákság szétrombolja a zsidó menzát, az Új Kelet nyomdáját és az EZSNSZ irodahelyiségeit. A rombolások következtében az Új Kelet hetekig nem tud megjelenni.
1923. május 6. Glassner Mózes, volt kolozsvári ortodox főrabbi kivándorol Palesztinába.
1925. április: Erdély-szerte ünnepségek zajlanak le a jeruzsálemi Héber Egyetem megnyitása alkalmából.
1929-ben Budapesten megjelenik Újvári Péter zsidó újságíró szerkesztésében a Zsidó Lexikon. Újvári az 1920-as évek elején aktív közéleti munkát folytatott Erdélyben, részt vett az Új Kelet szerkesztésében, majd Szlovenszkóba [Szlovákia] költözött, ahol több zsidó lapot is indított.
1930. június 20. A kolozsvári városi tanács alakuló közgyűlésén megválasztják az alpolgármestereket: János Gáspár, Marton Ernő, Bartalis Sándor, Tuffli R. Richárd.<
Az 1930-as román népszámlálások alapján Erdélyben 192 833 izraelita élt.
1931. július 21–23. Szabó Imre cikksorozatot közöl az Új Keletben a bözödújfalusi székely szombatosokról.
1932. július 1. Az Országos Zsidó Párt a képviselőválasztásokon a szavazatok 2,26 százalékát szerzi meg, ami öt képviselői mandátumot jelent. Az Országos Zsidó Párt listáján Erdélyből Fischer József és Marton Ernő jut be a parlamentbe. Mindketten az Új Kelet publicistái.
1933. február 8. Az Új Kelet zsidó napilap „A Zsidó Asszony” címmel heti mellékletet indít.
1937. június 17. Vida Ferenc hozzászólásával kezdetét veszi az Új Kelet ankétja egy zsidó értelmiségi találkozó megszervezéséről és annak kereteiről.
1938. július 20. Az Új Kelet előzetes adatokat közöl az állampolgársági revízió kolozsvári eredményeiről. Júliusig Kolozsváron 3165 személy és családfő állampolgárságát vizsgálták felül, amelyből mintegy 1445 esetben ítélkeztek negatívan.
1938. október–november: Erdély-szerte megemlékezések zajlanak le a Balfour-deklaráció 21. évfordulója alkalmából.
1939. január 15. Beindul „A Zsidó Iparos”, az Új Kelet heti melléklete.
1939. január 28. Megjelenik az Új Kelet „Mizrachi” című kétheti melléklete.
1939. február 5. Mintegy 150, Palesztinába tartó ausztriai zsidó menekült utazik át Kolozsváron.
1940. augusztus 30. A második bécsi döntés értelmében a mintegy 165 ezer zsidó lakost számláló Észak-Erdély a Székelyfölddel, Nagyváraddal és Kolozsvárral Magyarországhoz kerül.
1940. szeptember 5–13. A magyar hadsereg bevonul Észak-Erdélybe és a Székelyföldre. Érvénybe lépnek a Magyarországon már hatályban lévő zsidóellenes intézkedések.
1940. szeptember 13. Kolozsvár katonai parancsnoksága rendeletben szabályozza a kolozsvári sajtótermékek megjelenését. Eszerint további megjelenésre a következő napilapok kaptak engedélyt: Keleti Újság, Magyar Újság, Ellenzék, Esti Lap, Tribuna. Az Új Kelet zsidó napilapot betiltották.
1940. szeptember: Marton Ernő erdélyi cionista vezető memorandumot intéz a magyar országgyűlés képviselőihez, amelyben az erdélyi zsidóság magyarsághoz való lojalitását hangsúlyozza.
A folytatást ismerjük…
* * *
Gidó Attilának fentebb említett könyve magában foglalja az Új Kelet programját is (korszerűsített helyesírással):
Az egész világon végigrohanó nagy átalakulás vulkanikus erővel markol bele a népek életébe, s a zsidóságot is új feladatok elé állította.
Az évszázadokon át elnyomott nemzetek felszabadultak, és most fiatalos akarással törtetnek új célok, új valósulások felé.
A nagy átalakulás közepette csak a zsidóság áll tétován, s míg körülötte a gyűlölet hullámai csapdosnak, szorongva keresi a szabadulás útját. A zsidó géniusz biztos kézzel mutat Kelet felé, hol új nap kél most.
A nemzeti ideál az évezredes száműzetés alatt is fáklyaként lobogott a zsidóság előtt, és meleg sugárzással világította meg a gólusz sötét, göröngyös útjait.
Ennek az eszmének szolgálatában áll az „Új Kelet”, ez a cél vezetett bennünket akkor, midőn a nagyfokú papírhiány miatt elhatároztuk, hogy körlevelek és propagandafüzetek helyett ebben a formában fogjuk a vidéki zsidósággal való kapcsolatunkat megteremteni.
Az „Új Kelet” a magyar vidékek zsidóságának progresszív, nemzeti irányú orgánuma. Zsidó érdeket, zsidó célokat fogunk szolgálni.
Tájékoztatni fogjuk a vidéki zsidóságot a saját és a világ zsidóságának helyzetéről. Eleven, megbízható hírszolgálatunk révén olvasóközönségünk állandó kapcsolatban lesz az egyetemes zsidó közösséggel. Fel fogjuk tárni népünk szenvedéseit a világ előtt.
Az „Új Kelet” nemcsak az elnyomott zsidóság, de minden elnyomott osztály harcosa lesz.
Az „Új Kelet” hasábjain zsidó kultúrát fogunk hirdetni, és igyekezni fogunk, hogy nemzetünk legjobbjai szóljanak e lapokon keresztül a zsidósághoz.
Zsidók! Testvérek! Sorakozzatok az „Új Kelet” zászlója alá!
Új Kelet, 1918. december 19.
* * *
Az Új Kelet első 22 évének szerzőit, szerkesztőit a világhálón fellelhető adatok és különböző kézikönyvek alapján a következő lapszámban igyekszem bemutatni.
Megjelent az Új Kelet újság 2018. augusztusi számában.
Újságíró (1945-2020)
