A terrorizmusról, a civilszervezetekről, a migrációról és az ezeket szabályozó törvénykezésről egyeztetett Jeruzsálemben Trócsányi László igazságügyi miniszter kedden.
Trócsányi László izraeli kollégájával, Ajelet Sakeddel való egyeztetése után elmondta: ismertette a nem kormányzati szervezeteket (NGO) érintő magyar jogszabályokat, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, melyet Izrael már korábban, két-három évvel ezelőtt bevezetett. Egyetértettek abban, hogy a politikai szerepvállalásra törekvő és nemzetközi szervezetekbe hálózódó szervezetek nem tipikus részei a civil társadalomnak.
A migrációs kérdésekről szólva Trócsányi László beszámolt a tranzitzónákról, az ilyenkor szokásos eljárásokról. Hangsúlyozta, hogy Magyarország jogállam, amely a nemzetközi egyezmények alapján biztosítja a menekülteknek járó jogokat, noha másképpen ítéli meg a biztonságos országok kategóriáját, például Szerbiát ilyennek tekinti. A demokráciát veszélyeztető közös ellenségként határozták meg a terrorizmust, amellyel szemben a legkeményebb eszközökkel kell fellépni.
Egyeztettek a bírák kinevezésének gyakorlatáról a két országban, és egy közös, jövő évi budapesti konferencia rendezéséről határoztak, amelyen a hatékony igazságszolgáltatásért való felelősséget fogják megvitatni.
Trócsányi László beszámolt Ajelet Sakednek a Sargentini-jelentésről, melynek szerinte elsődlegesen ideológiai jellegűek a mozgatórugói, ugyanis elsősorban a migráció és a civilszervezetek kérdésköreire irányultak a támadások.
Beszéltek az Izrael számára különösen fontos kiberbiztonságról, és biztosították egymás felé országaik támogatását a nemzetközi diplomácia terepén, a másikat ért esetleges támadások kivédésénél – közölte.
Trócsányi László Beni Beginnel, a kneszet alkotmányozó bizottságának tagjával a demokrácia lényegéről, az egyenjogúság kérdéséről tárgyalt. Az új izraeli nemzetállami törvénnyel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a nemzetállam fogalma egyáltalán nem zárja ki a demokráciát.
A magyar igazságügyi miniszter tanácskozott emellett a nagy tekintélynek örvendő, alkotmánybíróságként is működő helyi legfelsőbb bíróság több aktív és nyugalmazott bírójával, köztük Eliakim Rubinstein és Aron Barak nyugalmazott, valamint Dafna Barak aktív bíróval.
Elsősorban a hatalmi ágak közötti alkotmányos dialógus jelentőségéről beszélgettek, az állami rendszer keretében működő, mégis teljes függetlenséget élvező bírósági szerepkörről, amelyben jogalkalmazóként figyelembe kell venniük az állam elfogadta jogszabályokat – ismertette.
A bírói és a végrehajtói hatalom közötti esetleges feszültség elkerülésének lehetőségét is megvitatták, s ebben a dialógus jelentőségét, a köz és az egyéni érdek közötti harmónia megkeresését, s a közösségek jogainak biztosítását.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
