barukh gyakorlatilag egész életében
a kultúrában dolgozott
azon belül is
a művészet-szórakoztatásban
és barukh gyakorlatilag egész életében
úgy gondolt a kultúrára
mint ami neki fontos
neki meg a többieknek
akik csinálják
barukh egész életében úgy gondolta
hogy a kultúra fogyasztói
végső soron
szívességet tesznek
az alkotóknak azzal
hogy megnézik
meghallgatják
elolvassák
az alkotásaikat
és ezzel finanszírozzák
az alkotók önmegvalósítását
barukh egész életében úgy gondolta
hogy a kultúra
vagyis minden olyan
tevékenység
ami nem elsősorban
az ember testének
hanem a lelkének szól
valahol
az emberi társadalom
normális
működésén
kívül
helyezkedik el
a társadalom normális működésére
pedig úgy gondolt
mint ami megfogható
megmérhető
és pénzzé tehető
dolgok termelésével
és kereskedelmével foglalkozik
nem
hitte
ezt
csak gondolta
de gondolni gondolta
mert megtanulta
mert megtanították neki
és barukhnak
egészen az arava-sivatagig
kellett eljönnie ahhoz
hogy megtanulja
hogy megtanítsák neki
hogy ez nem így van
a vörös-tengertől
a holt-tengerig húzódó arava
éghajlati szempontból
a szahara észak-keleti nyúlványa
télen húsz fok van
nyáron ötven
a napsütéses napok száma
háromszázhatvan
izrael határvidéke
keleten jordánia
nyugaton egyiptom
és a negev-sivatag
dél-keleten szaúd-arábia
ezen a tíz-budapestnyi területen
összesen tízezer ember él
kibucokban
mosávokban
jisuvokban
a települések nagy részét
háborús években alapították
három-négy-öt évtizeddel ezelőtt
izraelt megtámadó országok
határaitól egy-két kilométerre
a települések fő bevételi forrása
a mezőgazdaság
délen a datolya
északon a paprika
plussz a turizmus
az eilathoz közeli kibucokban
az arava nem new york
nem london
nem párizs
mégcsak nem is tel aviv
nem a kultúra fellegvára
cowboyok lakják
férfi cowboyok
és női cowboyok
olyan emberek
akik elsősorban
a kezükkel dolgoznak
olyan emberek
akik ha a házukban
eldugul a lefolyó
nem hívnak duguláselhárítót
hanem a saját kezükkel
esetleg
a szomszédjuk kezének segítségével
hárítják el a dugulást
a legfurfangosabb
és -gusztustalanabb módokon
ezek közül egyet
barukh is elsajátított
ha new yorkból
londonból
esetleg budapestről
nézzük az aravai településeket
és az aravai embereket
akkor elsősorban
a köztük lévő hasonlóság
a szembetűnő
pedig sokfélék
ők is
itt is vannak kapitalisták
és szocialisták
szekuláris kapitalisták
és vallásos szocialisták
feministák
és homofóbok
vannak
akik marihuánát szívnak
elalvás előtt
és vannak
akik sört isznak
és persze
vannak
akik vodkát
vannak hippik
akik a ros hasanát
meztelenül ünneplik
és vannak bérrabszolgák
akik úgy öltöznek
mintha nem is az aravában
hanem svájcban élnének
mindenféle emberek vannak itt
és ezek a mindenféle emberek
mindenféle településeken élnek
vannak olyan kibucok
ahol nincs magántulajdon
és vannak mosávok
amik nagyjából úgy működnek
mint egy holland falu
van egy-két igazán gazdag település
és vannak olyanok
amik a túlélésükért küzdenek
és ami barukh számára
két és fél év alatt
nyilvánvalóan kiderült
az az
hogy annál gazdagabb
egy település
minél több figyelmet szentel
és minél több erőforrást áldoz
olyan intézményekre
ami az ott lakók
lelkének
fontos
csak
a lelkének
aminek nincs más
haszna
aminek anyagi értelemben
egyáltalán
nincsen haszna
és nem csak a létrehozására
hanem a fenntartására is
működő zsinagógára
működő könyvtárra
működő színházra
működő művészeti oktatásra
működő kézműves klubra
működő énekkarra
működő zenekarra
sőt
ezek közül többre is
az arava
nem egy nagyváros
ahol az embernek
jöttében-mentében
anélkül
hogy észrevenné
csurran-cseppen kultúra
az aravában
ha az ember
nem csinál a saját kezével
vagy nem vásárol magának
kultúrát
akkor
nem csurran-cseppen neki
semmi
akkor nincsen kultúra
és akkor a lelke
szomjúhozza a kultúrát
annyira szomjúhozza
hogy ha nem kap
akkor előbb-utóbb megbetegszik
és nem tud dolgozni
és pénzt keresni
és aztán
ha ezután sem kap
akkor egyszerűen
meghal
barukh látja ezt
a saját szemével látja
a haldokló lelkeket
barukhnak
egészen az arava-sivatagig
kellett eljönnie ahhoz
hogy ezt megtanulja
hogy megtanulja ugyanúgy látni
a lelkeket
ahogy korábban
a testeket látta
hogy soha többé ne gondolja azt
hogy a kultúra
csak neki fontos
vagy hogy neki
fontosabb
mint azoknak
akik fogyasztják
hogy soha többé ne gondolja
hogy létezhet emberi közösség
kultúra nélkül
lélek nélkül
hogy soha többé
soha
soha
soha többé
ne higgye el senkinek
hogy létezhet élet lélek nélkül
https://www.facebook.com/barukhhh/
terápiás szabadversek a sivatagból lélekről, otthonról, világbékéről
