Benjamin Netanjahu miniszterelnök lemondását követelték a kormányfői rezidenciától az izraeli törvényhozás, a kneszet épületéhez vonuló tüntetők Jeruzsálemben kedden.
A mélyülő koronavírus-válság és a korrupciós vádak miatt a rezidenciánál már szinte mindennapos tüntetést csaknem harminc szervezet közösen hirdette meg, köztük a vendéglősök szervezete is. Ők éttermeik nyitvatartását követelik, vagy bezárásuk esetén méltányos kompenzálást. Ingyen vacsorával fogadták „ez nem az utolsó vacsora” jelszóval a nagyrészt fiatal demonstrálókat.
A tiltakozás legfőbb szervezői az évek óta tüntető, főként maszkról és pólókról felismerhető „idősek”, a koalíciós kormány megalakulása után szárnyat bontott, korrupcióellenes „fekete zászlós mozgalom”, amelyet elsősorban középkorúak alkotnak, és az elmúlt hetekben létrejött, fiatalokat tömörítő „piros kendős-maszkos” csoport voltak.
A rezidenciánál néhány napja sátrat vert egy Netanjahut támogató néhány fős csoport is, amely a kormányfő politikáját méltatja hangszórók segítségével.
A vacsora után a több ezer maszkot viselő emberből álló menet hangos dobolással, dudálással és Netanjahut távozásra felszólító rigmusokkal a törvényhozáshoz vonult rengeteg motoros és gyalogos rendőr kíséretében. A kneszet előtt is hatalmas hangzavart okoztak, szándékosan megzavarva a törvényhozás munkáját.
A keddi tüntetés közvetlen kiváltó oka egy új „korona-törvénytervezet”, amely rendkívüli jogkörökkel, közte az általános vesztegzár elrendelésének és a tüntetések korlátozásának lehetőségével ruházza fel a miniszterelnököt.
Ez a törvény korlátozná a kormány intézkedéseinek felülbírálatában a kneszet jogait, ami a tüntetésre felszólító szervezetek szerint nem demokratikus, mert megszüntetné az ellenőrzést a kormányfő és a kormány fölött.
Délután a közszolgálati rádió jelentése szerint több ezren tiltakoztak Haifán is, mintegy 150 arab és zsidó vendéglős együttes szervezésében. Ők azért demonstráltak és követelték a kormány lemondását, mert az utóbbi hetekben több alkalommal be kellett zárniuk vendéglőiket, majd később mégis megnyithatták kapuikat, és követhetetlennek vélik a kormány politikáját.
Izrael igen sikeresen, bár a vesztegzár miatt súlyos anyagi áldozatokkal vészelte át a koronavírus-járvány első hullámát, amely után már júliusban ismét teljes erővel felütötte fejét a kór.
Ennek oka részben a gyors, nem eléggé ellenőrzött és fokozatos nyitás, részben a fertőzési láncok feltárásának elmulasztása, a tesztelés csökkentése, és az ultraortodox vírushordozók zsúfolt otthonaikban hagyása, nem megfelelő elhelyezése volt, ami nagycsaládjaiknál a fertőzés szétterjedéséhez vezetett.
A második, júliusi hullám nyomán jelenleg 21 százalék fölé emelkedett a munkanélküliség, s a korábbi 60 felettiről 30 százalék alá esett a kormányfő pozitív megítélése a közvélemény-kutatások szerint.
A 9 milliós Izraelben kedden 30 ezer fölé emelkedett az aktív fertőzöttek száma. Súlyos betegek 256-an, 77-en vannak lélegeztetőgépen, és összesen 424-en vesztették életüket a koronavírus miatt.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
