Az egyik első héber nyelvű izraeli dal, amibe igazán beleszerettem. A Spotify algoritmusa dobta fel egy esős decemberi napon, látva, hogy mennyi Arik Einsteint hallgatok. Még egy szót sem értettem a szövegből két hónap ulpán után, de megfogott a dal hangulata – valami különös, reménnyel teljes szomorúság. És ahogy napról napra jobban kinyílt körülöttem a héber nyelvű világ, egyre több szó, mondattöredék törte át a nyelvi korlátokat, és egy nap hirtelen kihallatszott az azóta is kedvenc sorom, „ואנחנו שם הולכים עם שמש בכיסים” – „és ott sétálunk napfénnyel a zsebünkben”. Olyan lírai, annyira szerelemmel, reménnyel teljes ez az egy mondat, hogy az ember lelkét szétfeszíti. Nem is tudok mást kívánni ma a világnak, amikor a megszokott életet szétszabdalja a pandémia, és széthullani látszik minden. Legyenek olyan napjaink mihamarabb, amikor napfénnyel a zsebünkben sétálunk újra.
| תתארו לכם עולם יפה פחות עצוב ממה שהוא ככה, ואנחנו שם הולכים עם שמש בכיסים ומעל גגות, הכוכבים והזמן עובר בלי פחד ואני הולך לפגוש אותה בגן העדן. תתארו לכם קצת אושר כי הוא כל כך כל כך נדיר כאן עיר מגניבה בתוך החושך ושנינו בשמיכה והיא מלטפת אותי ואומרת לי מחר יקרה מה שרצית והיא מלאה השתקפויות של עצב ושמחה תתארו לכם באמצע יום יפה שמיים מעליכם, האהבה איתכם כן, ככה זה קרה, לפתע היא אמרה אני עוד זוכר אותה, כמו בסערה. תתארו לכם אותי נופל לתוך זרועותיה תתארו לכם עולם פשוט, חדר ללילה, בית בגשם ריחות עצים מלאים בתות, ושנינו שיכורים „אם נפרד אני אמות”, היא לוחשת וגועשת. תתארו לכם עוד הזדמנות לחזור פתאום לנעורים תתארו לכם את החיים, זזים אחורה וקדימה מה שחסר שוב מתמלא, מה שהיה פתאום ישנו ואני מביט לתוך עיניה ונגנב בכוח פנימה. תתארו לכם אותנו מגשימים את כל החלומות. |
| Képzelj el egy gyönyörű világot Kevésbé szomorút, mint egyébként Ott sétálunk napfénnyel a zsebünkben A tetők felett csak a csillagok Félelem nélkül múlik az idő, És találkozom vele az édenkertben. Képzelj el egy kis boldogságot Mert ez olyan nagyon nagyon ritka itt A varázslatos város a sötétben, mi ketten a takaró alatt Ő csak kényeztet engem, és azt mondja Holnap minden úgy lesz, ahogy szeretnéd, És tükrében ott van a szomorúság és a boldogság Képzeld egy gyönyörű nap delét Amikor csak a mennybolt van felettünk, és bennünk szerelem Igen, így történt, ő hirtelen azt mondta Úgy emlékszem erre, mint a viharra. Képzeld el, ahogy a karjaiba hullok Képzeld el, hogy minden egyszerű, szoba éjszakára, ház az esőben, Az eperrel teli fa illata, és részegek vagyunk “Ha elválunk, én meghalok” suttogja zaklatottan Képzeled el, hogy még egy esélyt kapsz, hogy újra fiatal lehess Képzeled el, ahogy az élet előre és hátra mozdít Ami hiányos, az kitelik, ami elmúlt, hirtelen újra itt van A szemébe nézek, és magába szédít Képzeld el, hogy megleljük az álmainkat. |
képipari szakmunkás, gasztrogeek, a diétázás fedett-pályás bajnoka, örök ulpanista, az Izraelinfo fotó- és gasztro rovatának vezetője, a Shomrim és a Haaretz fotóriportere
