Izgalmas, színes, minden korosztálynak maradandó élményt nyújtó szukoti programot szerveztünk, méltó eseményt az új projekt, A mi alijánk bemutatására. Ahogy korona idején egész életünket átszervezzük, ezt a tervet is elnapoltuk, de nem mondtunk le róla. Eljön még a népes közönség számára is engedélyezett rendezvények ideje, és akkor egy kellemes őszi nap helyett egy kellemes tavaszi napon találkozunk majd a magyarországi zsidóság szellemi és tárgyi örökségét őrző cfati múzeum kertjében.
A cfati találkozó szervezésének első pillanatától kezdve tudtuk, hogy gondolnunk kell a találkozó virtuális változatára is, bár utolsó percig reméltük, hogy ha másképp nem, csekély létszámú részvétellel fölkapaszkodhatunk a Galilba. De erről is le kellett mondanunk.
Az egésznapos programot addig szűkítettük, amíg vissza nem értünk a rendezvény ötletének kiindulópontjához: a projekt bemutatásához – tehát megvan, hogy miről lesz szó, adott a szélsebesen terjedő zoom-felület használata a virtuális együttléthez, ezt a keretet úgy kell kitölteni, hogy nézők seregét csalogassa a szembenéző képernyők elé.
Így alakítottuk meg A mi alijánk projekt klubját, ahol minden klubtalálkozón valaki más mondja majd el a saját történetét. Így kezdődött a cfati találkozó helyett a klubmegnyitó szervezése.
Néhány hónappal korábban, amikor elindítottuk a projektet, kértük a kilencvenes évektől ifjan alijázott nemzedéktől, töltsenek ki egy személyi adatokra vonatkozó kérdőívet, küldjenek történeteket, fényképeket a kezdeti és/vagy a későbbi évek eseményeiről, hogy első kézből gyűjthessük össze a forrásokat az ezredfordulón szervezett csoportokban vagy egyéni utakon érkező, Izraellel ismerkedő nemzedék beilleszkedésének történetéhez. A beérkezett történetek és fényképek közül néhány felkerült az Izraelinfo lapjára, Shiri Zsuzsa a fényképekből egy rövid bemutatkozó filmet készített. A film premierje lesz a klubmegnyitó, és a harminc évvel ezelőtt, az 1990 nyarán érkezett első diákcsoportok tagjai közül választjuk ki a klub első interjúalanyát. Beszélgetőtársnak Lendler Ervin jelentkezett.
Premier előtt mindenki izgatott, egy-egy visszajelzésből már tudtuk, hogy többen lelkesen köszöntötték a projekt hírét, hogy sokan vannak, akik sosem hallottak sem szervezett diákcsoportok érkezéséről, sem az elmúlt évtizedekben Magyarországról érkező olékról. De amikor egymás után jelentkeztek be a zoom-találkozóra a nézők, és elértünk a bűvös száz személyhez, és ezen felül már senkit sem engedett be a rendszer, örömmel vallottuk be egymásnak, hogy nem számítottunk ennyi érdeklődőre. Elfogultság nélkül mondhattuk, hogy jól sikerült este volt. És pontosan tudtuk, hogy a virtuális klubok világában még számos szervezési és technikai fogást kell elsajátítani a minél sikeresebb folytatáshoz. Másnap felkerült a projekt facebook oldalára a klubmegnyitó visszanézhető kópiája, és eljutott több mint hétszázhetven érdeklődőhöz.
A klub sikeres megnyitója után nem kétséges, hogy addig is, amíg személyesen találkozhatunk a népes közönséggel, folytatjuk a kalandozást virtuális berkekben. Rendszeresíteni szeretnénk a klubtalálkozókat, és bár továbbra is várunk fényképeket, történeteket, elkezdünk interjúalanyokat keresni, akik kétszemélyes találkozón vagy a képernyőn szívesen megosztják velünk a történetüket. Ahogy a koronavilág engedékenyebb lesz, valóságos klubban várjuk majd mindazokat, akik virtuálisan már beléptek a klubba, és azokat is, akik csak a személyes találkozást kedvelik. Minél gazdagabb anyag gyűlik össze, annál izgalmasabb lesz a források feldolgozása. Kiállítás, konferencia, könyv, film, tanulmány – bármi készülhet a beérkezett kérdőívekből, az összegyűjtött történetekből és képekből. És hogy ne aggódjanak azok, akik talán lemaradnak egy-egy eseményről, rendezvényről, a cfati múzeum megőrzi számukra és a következő generációk számára is az ezredfordulón és az új ezred elején Izraelben kezdődő, közösen írt történetünket.
Csatlakozzatok a facebookhoz, írjátok meg, miről szeretnétek a következő klubtalálkozókon hallani, és kivel szeretnétek találkozni. Küldjetek fényképeket, elevenítsetek fel emlékeket, segítsetek, hogy rég nem látott barátok, ismerősök ismét találkozzanak, és minél többen új ismerősökre, barátokra találjanak.
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
