Száeb Erekat húsz éven át vezette a palesztin tárgyalódelegációkat az Izraellel folytatott megbeszéléseken, amelyek mindeddig meg nem valósult célja a Palesztin Állam létrehozása volt.
Száeb Erekat 1955. április 28-án született a Jeruzsálem melletti, jelenleg nagyobbrészt izraeli fennhatóság alá tartozó ciszjordániai Abu Diszben, amely akkor Jordánia uralma alatt állt.
1972-ben az Egyesült Államokban, San Franciscóban kezdte egyetemi tanulmányait, 1977-ben végezte el tanulmányait nemzetközi kapcsolatokból, majd 1979-ben politikatudományból mesterdiplomát is szerzett. 1983-ban az angliai Bradford Egyetemen konfliktuskezelés témakörében védte meg doktori értekezését.
Tanulmányai végeztével a nábluszi An-Najah egyetemen tanított. 1991-ben az Izraeliek és palesztinok közötti béketárgyalások kezdetét jelentő madridi konferencián, majd az azt követő megbeszéléseken a palesztin küldöttség helyettes vezetője volt. 1994-ben kinevezték az újonnan megalakult Palesztin Hatóság önkormányzati miniszterévé, és a palesztin tárgyalódelegáció elnökévé az oslói tárgyalásokon. Az izraeli-palesztin megbeszéléseken azóta szinte kivétel nélkül ő állt a palesztin küldöttségek élén.
Erekat Jerikóban telepedett le, és 1996-ban, a parlamenti választásokon a város képviselőjévé választották. A palesztin politikában Jasszer Arafathoz hűséges politikusnak, majd követőjének tekintették, s gyakran a 2004-ben elhunyt palesztin elnök tolmácsaként is szerepelt. Erekat az izraeli-palesztin viszály kétállami megoldását, Izrael oldalán egy független palesztin állam kikiáltását támogatta.
Az utóbbi években a palesztin belpolitikában elsősorban a Palesztin Felszabadítási Szervezet főtitkáraként, és Mahmúd Abbász palesztin elnök belső körének egyik tagjaként tevékenykedett.
Belpolitikai szerepe, s diplomáciai teendői mellett a nemzetközi média számára is legtöbbször Erekat mutatta be a palesztin álláspontot, és ezzel külföldön az egyik legismertebb palesztin politikus volt.
