Erdei szépségverseny: Izrael a nemzet kedvenc fáját keresi – famonológok

Miután a búbos bankát választottuk a nemzet madarának, az izraeli gazellát a nemzet állatának, és a szellőrózsát a nemzet virágának – itt az ideje, hogy megkoronázzuk a nemzet fáját is!

A Zsidó Nemzeti Alap 120. évfordulója alkalmából a JNF elindította a „Nemzet fája” pályázatot, és felkér minket, hogy válasszuk ki azt a fát, amely szerintünk a legjobban képviseli Izraelt.

Az elmúlt 120 évben az izraeli erdősítésért felelős JNF az ország egész területén mintegy 250 millió fát ültetett el, amelyek az izraeli táj szerves részévé váltak – „mind szép, mind okos, de csak egy nyer”!

A döntés most a kezünkben van! Szavazzunk és befolyásoljunk!

Pálma (közönséges datolya)

Dekel – דקל – Ősi helyi fa vagyok, amely már az Első Szentély időszaka előtt Izrael földjén élt. Szeretem a meleg helyeket, mint például az Arava régiót és a Jordán völgyét. Különleges és hasznos vagyok: a leveleimet tetőként használhatjátok a szukkoti sátorhoz, a gyümölcsömet elfogyaszthatjátok, vagy mézet és bort készíthettek belőlük, és a száramat már az ókorban is építkezésre és tetőszerkezethez használták. Mindenki tudja, hogy a hét faj egyike vagyok. Gyümölcsöseim az északi Kinneret-völgytől az Arava déli részéig, és Izrael jó néhány városában megtalálhatóak. A Bibliában is szerepelek, ezért Izraelben sok fiút és lányt neveznek el rólam. Mindezek fényében, és a nektek nyújtott bőséges árnyékomnak köszönhetően érdemes rám szavazni és a nemzet fájává tenni.

Olajfa

Zait – זית – Tényleg meg kell magyaráznom, hogy miért engem válasszatok a nemzet fájává? Elég, ha megnézzük az ország címerét – ott vagyok, vagy elég felidéznünk a galambot Noé történetéből, amely egyik ágamat tartva hirdette az árvíz végét. A Közel-Keleten, Izraelben vagyok honos, és ma leginkább Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban vagyok elterjedve. Amikor leszüretelnek, meglehetősen keserű vagyok, ezért átkerülök az olajmalomba, ahol az olaj-előállítási folyamat során finommá válok. Eszitek a termésemet, olajat készítetek belőle, melynek bizonyítottan gyógyhatásai vannak. És ha mindez nem elég, én is a hét faj közé tartozom. Szeretnétek egy kis történelmet is? Nézzetek utána a könyvekben, és meglátjátok, hogy már évezredek óta létezem, ennek a földnek a szerves része vagyok.

Tábor-hegyi tölgyfa

Alon hatavor – אלון התבור – A törökök idejében dunámok ezreit vágták ki belőlem, hogy ellássam a vasútépítést és a helyi ipart, de sikerült túlélnem és elmélyíteni gyökereimet Izrael földjén. Nagy a hővel és a szárazsággal szembeni ellenálló-képességem, és rengeteg árnyékot adok, hogy jól érezzétek magatokat, amikor lombkoronám alá telepedtek. Ezen felül magasra növök – néha akár 15 méter fölé. A kérgem különösen vastag, ennek köszönhetően ellenállok a tűznek. Főleg a Golán-fennsíkon, az erdőkben és Alsó-Galileában vagyok honos. Kérdezzétek meg az ókori embert, aki már sok évvel ezelőtt élvezte a tulajdonságaimat – azt fogja mondani, hogy én vagyok Izrael nemzeti fája.

Ciprusfa

Bros – ברוש – Ha az északi Ilaniába látogattok, megtalálhatjátok ősi maradványaimat, de ha bejárjátok az egész országot, szinte minden sarkon találkozhattok velem. Az unokatestvéreim többnyire Észak-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten és Kínában élnek. Tobozok nőnek rajtam, tűzálló vagyok, sok évig élhetek, és a Bibliában még az is benne van, hogy felhasználtak az Első Szentély építéséhez. Sőt, még Herzl, az állam megálmodója is engem választott az ország fájává, és ültetett a jeruzsálemi hegyekben. És hogyan lehetne elfelejteni azt a gyönyörű dalt, amelyet Ehud Manor írt a tiszteletemre, binjaminai gyermekkori élményei nyomán: „Láttam egy ciprust a mezőn állni a napfényben…” Ha a te gyermekkori emlékeidnek is része vagyok, szavazz rám!

Eukaliptusz

Eukaliptusz – אקליפטוס – Oké, igaz, nem vagyok helyi fa. Izraelbe hoztak, azt is mondhatjuk, hogy „honosítottak”, de a cél nagyon fontos volt. Amikor malária sújtotta Izrael földjének zsidó közösségét, rájöttek, hogy csak én tudom megoldani a problémát és kiszárítani a mocsarakat. Azonnal nekiláttam a feladatnak, azóta itt vagyok, és még a „zsidók fája” becenevet is elnyertem. Ettől kezdve a mai napig szolgállak benneteket, gyönyörű erdőket teremtek, árnyékot adok a városokban, és a szűkösebb időkben üzemanyagként szolgálok a főzéshez és a fűtéshez. Ezenkívül a magasságomnak köszönhetően katonai bázisokat rejtettem el az ellenség elől, testemmel védtem a járműveket és a földműveseket, és biztonságot nyújtottam. Néhány év alatt apró facsemetéből 30 méter magas fává nőhetek, emellett nektárt és virágport nyújtok, hogy a méhek mézet termelhessenek. Mindez elég ahhoz, hogy a nemzet fájaként koronázzanak meg.

Fügefa

Teena – תאנה – Izrael számára évezredek óta áldást jelentek, a hét faj egyike vagyok, és az az igazság, hogy lehetetlen nem szeretni engem. Elég beleolvasni a Tórába, és azonnal látni, kit említenek először: természetesen a fügefát Ádám és Éva történetében. Kellemes illatom van, források és patakok közelében élek, a Jordán völgye és a Holt-tenger mentén vagyok honos. Nem számít, hogy friss vagy szárított – mindenki szereti a gyümölcsömet. Könnyen kezelhető fa vagyok – nem igénylek sok vizet, és ha van kertetek, valószínűleg megtalálható vagyok benne. Miért vagyok én a nemzet fája? Mivel a Gilgalban végzett ásatások során megtalálták több mint 11 000 évvel ezelőtti maradványaimat. És a történelemmel nem vitatkozunk.

Pisztáciafa

Ela – אלה – A tavaszi virágzási időszakomban én vagyok az, aki élénkpiros színt ad az izraeli tájnak, télen pedig lehullatom leveleimet. Kétlaki növény vagyok – az egyik fán hím-, a másikon nőivarú virágok vannak. Négy különböző fajom létezik Izraelben, és északtól a déli Júdeai sivatagig találkozhatsz velem. Az ország legtöbb erdejében jelen vagyok, bokorformám van, édes az illatom, és gyümölcseimet a népi gyógyászatban használják különböző fájdalmak csillapítására. Országszerte jó néhány lányt neveztek el rólam, köztük olyat is, aki az „Ela, mondjátok, mi van vele” kezdetű dalban szerepel. Szóval megmondom, mi van – azért vagyok itt, hogy megnyerjem a nemzet fája versenyt!