Horbat Shema a Meron-hegy lejtőjén található régészeti lelőhely egy talmudi város maradványaival.
Yeshayahu Press Izrael-kutató úgy vélte, hogy a hely Kfar Shemi, amelyet a jeruzsálemi Talmud említ, de véleménye nem vált elfogadottá. Ma a legtöbb kutató a galileai Tekoával azonosítja a helyszínt (szemben a Júdeai-sivatag határán lévő Tekoával, mely Amosz próféta szülőföldje). Gazdag olajfaligetei miatt a Talmud azt írja róla, hogy: „Tekoa alfa lasemen” ( Minchot 5: 2), vagyis az olaj területén ő az első. Állítólag innen szállították az olajat a templomi áldozatokhoz.
Az ásatások során barlangokat, egy nagy mauzóleumot, számos sírt, olajpréseket, épületmaradványokat és egy, a többi galileai zsinagógától eltérő módon épült ősi zsinagógát tártak fel. Ez utóbbira a 16. században bukkantak rá.
Noha kevés a bizonyíték a késő hellenisztikus és késő római jelenlétre a környéken, a helyszínen talált érmék nagy része arra utal, hogy 180-ban építették és 419-ig lakták a települést, amikor földrengés pusztította el. Később újjáépítették, a negyedik és az ötödik században ismét lakták, egészen a hatodik századik, amikor egy újabb rengésben megint romba dőlt.
A zsinagóga bejáratát a szemöldökfába vésett sasfigura díszíti. Az udvarra vivő lépcsők oda vezetnek, ahol valószínűleg a női részleg állt. Az épületen belül oszlopsorok maradványai jelzik a frigyszekrény egykori helyét. Az épületegyüttes másik kapujának ajtófélfáját hétágú gyertyatartóval díszítették. Egy imádkozók által használt kőpad, valamint egy mikve maradványai is láthatók a helyszínen, melyeket magában a zsinagógában alakítottak ki.
A zsinagóga előtt egy kétszintes, körülbelül négy méter hosszú épület található. Ez egy temetkezési hely, amelynek első emeletén a halottak számára készült, kőpárnákkal ellátott fülkék vannak. Sok éve széles körben elfogadott az a nézet, hogy ez Sammáj hazaken („az öreg”) ókori zsidó rabbi és felesége sírja. Sammáj rabbi (i. e. 50 – i. u. 30 körül) Hillél hazaken híres ókori talmudi mester és tanító ellenzője volt.
Az épület közelében lévő barlangok Sammáj tanítványainak a temetkezési helye.
Nahal Meron völgyében, a patakmeder déli partján lévő parkoló mellett egy régi malom található, amelyben a Meron patak vizének erejével őrölték a gabonát egészen a 20. század elejéig.
M. Meyers amerikai régész 1970 és 1972 között tárta fel a helyet az American Schools of Oriental Research megbízásából. Ma a hely elhanyagolt, nincs kitáblázva.
Fotók: frankpeti
Salátakísérletező fotós grafikus túrázó blogger, az Izraelinfo alapító főszerkesztője
