Bibinek nincs szüksége ennél többre: napi 50 halott és 5000 a járvány kitörése óta elég lenne ahhoz, hogy minden reggel a vérükön táncoljon – ha ellenzékben lenne.
Autóbuszokat szerezne, 50 próbababát tenne bele, és felgyújtaná a buszt. A média tombolna. A fotósok őrjöngenének, és több tucat újságíró élőben közvetítené Benjamin Netanjahu kiabálását: „Hol van a miniszterelnök? Hol rejtőzik? Hadd jöjjön ide, hadd lássa, mit jelent az, hogy naponta 50 ember hal meg miatta: szefárdok, askenáziak, zsidók! Arabok! Vérzik az ember szíve ezeknek a jó embereknek a halála miatt, Joszi Weissmanért (78), aki Tel Aviv egyik ismert gyermekorvosa volt, és Mordechai Rindnau rabbiért (64), aki négy éve veszítette el katona fiát. A 68 éves Amir Orenért, aki korábban Nof Hagalil alpolgármestere volt. Jaakov Ben Zionért, aki halála idején 54 éves volt, s Kiriat Smona egyik legkedveltebb embere volt, és Ronit Rosensteinért (60), akit már nem fogja látni a megszülető unokáját. Van-e ennél nagyobb katasztrófa, van-e ennél sokkolóbb mulasztás?”
Honnan tudom, hogy Bibi éppen ezt tette volna? Ezt a gyakorlatot folytatta 1994-ben, amikor az ötös busz felrobbant egy terrortámadásban. Még mielőtt a holttesteket kiürítették volna, már megérkezett a helyszínre, és Jitzhak Rabint hibáztatta a 22 halottért. Ez az ő nagy különlegessége: bármilyen tragédiát vállalni, az emberek vérén táncolni, félelmet kelteni és gyűlöletet szítani – hogy még néhány szavazatot szerezzen a szavazóurnáknál.
Ma nevet az előtte álló vegetáriánus „ellenzéken”. És valóban, igaz, ez egy gyáva ellenzék, amely nem igazán akar hatalmat. Igazi tragédia van a kezében, de dadog, megkerüli és kitér előle. És amikor megkérdezem a párt vezetőit: Miért nem mondja el az igazat Bibi felelősségéről a halottakért? Dadognak, és azt mondják: „Nem vagyunk olyanok, mint ő, plecsni és virág.” Tényleg nem olyanok vagytok, mint ő, ezért maradtok is az ellenzékben.
Ma már csak két olyan politikus van, aki valóban nem ül le Bibivel: Jair Lapid és Avigdor Liberman. Erre van lakmuszpróba: csak ez a kettő okolja kifejezetten Netanjahut az 5000 halottért. Mindenki más: Naftali Bennett és Bezalel Smutrich (ez egyértelmű), de Gideon Szaár, Meirav Michaeli és Beni Gantz is kibújik. Tudják, hogy ha egyértelműen beszélnek, az válást jelent, és „opciót” akarnak tartani maguknál. Mennyire megvetendő, milyen szánalmas, milyen képmutató.
Kedden Bibi különösen idegesítő dolgokat tett. Azt mondta: „A járvány sújt bennünket”, mintha nem az ő felelőssége lenne. De tudja, hogy az első helyen vagyunk a világon a zárlatos napokban, mert nem akarta bezárni a Ben Gurion repülőteret és végrehajtani az „utcai jelzőlámpa”-tervet. A világ 98 országának rangsorolásában Izrael a 62 (!), a korona-áldozatok szempontjából az egyik a legrosszabb helyen áll.
Ő teljes ellentéte Új-Zéland miniszterelnökének, akinek országa az első helyen áll, 25 halott és nincs új beteg, ezért nincs szüksége oltásokra. Amikor ő mindent azért tett, hogy elkerülje korrupciós perének tárgyalását, Jacinda Arden az embereiért dolgozott.
Szeretnének bizonyítékot? Néhány nappal ezelőtt Bibi azt mondta a Tóra Judaizmusa párt minisztereinek: „Állítsák már le a tömeges jogsértéseket, ez sérti a Likud győzelmi esélyeit”. Vagyis nem érdekel, hogy még hány százan halnak meg, és titeket sem érdekel. A Likud győzelme a fontos, hogy én jogi immunitást szerezhessek, és te folytathasd a kincstár kifosztását.
Nincs szükség vizsgálóbizottságra annak megállapításához, hogy elárulta feladatát, elég az 5000 haláleset (ideiglenes adat). Csak törvény elé kell állítanunk Bibit.
