végül nem lesz jobb
mert végül meghalunk
minden
ami él
meghal
lehet
hogy tovább él
egy másik formában
egy másik dimenzióban
egy másik univerzumban
egy másik helyen
lélekként
vagy emlékként
a földi test küldetése
mindenesetre
előbb-utóbb
biztosan véget ér —
csak azért mondom el ezt
mind
ilyen részletesen
mert barukh lábrázást kap
szó szerint
a lába
önkéntelenül
rázkódni kezd
amikor arról hall
vagy olvas
hogy
vééégül
minden rendben lesz
hiába a cipralex
hiába a xanax
a lába rázkódni kezd
amióta
át- és túlélte
élete első háborúját
azóta különösen
mert
neeem
vééégül
nem lesz minden rendben
mert vééégül mindannyian
halottak leszünk
sőt
lehet
hogy már holnap
mert egy fasz politikus
gondol egyet
és összeugrasztja
az arab izraelieket
és a zsidó izraelieket
és a palesztinokat
és válaszul a hamasz
valamelyik fasz vezére
kilövet izraelre
néhány ezer rakétát
és az egyik pont
barukh és családjának
házára zuhan
és mindannyian meghalnak
barukh azt gondolta korábban is
de egy hónappal ezelőtt
kimondottan megtanulta
egy életre
hogy az van
ami van
ami
ma
van
ami
most
van
ebben
a pillanatban!
nem vééégül!
mert nincs vééégül!
nincs —
barukh nem értette
hogy mire ez a folytonos
dolce vita
itt jeruzsálem szélén
a kurd negyedben
a sivatagban is volt
de nem ilyen intenzitással
itt folyton van valami
ereszd el a hajamat
vagy egy születés
vagy egy brit mila
– körülmetélés –
vagy egy bár micvó
vagy egy esküvő
vagy egy temetés
valami mindig van
ami okod ad
a sütés-főzésre
éneklésre
nevetésre
ölelésre
néha
csak egy csütörtök este
vagy egy kedd reggel
adja az apropót
semmi különös —
minden különös —
barukh nem értette
hogy mire ez a dolce vita
minden nap
mert akkor még nem élt
át és túl háborút
mint ezek az emberek
itt jeruzsálem szélén
a kurd negyedben —
azóta
barukh túl van élete első háborúján
és némileg megbölcsült
abban a tizenegy napban
és már érti a dolce vitát
és már egyáltalán
nem kíváncsi arra
hogy mi lesz végül
mert tudja
hogy mi lesz
amit pedig nem tud
azt majd kideríti akkor
amikor átmegy azon a hídon
barukh túl van élete első háborúján
ezért nem toleráns már
a vééégül-típusú
bölcsességekkel szemben
már csak arra igyekszik összpontosítani
hogy mi van
most!
kit szeret
kire figyel
kinek segít
ilyenekre
nem vééégül
most
—
utóirat:
ma
barukh egyáltalán nem akart írni
csak kalácsot venni szombatra
és vacsorát főzni a családjának
de akkor jött ez az érzés
amit valamelyik
tegnapi
vagy tegnapelőtti
komment okozott
és először azt gondolta
hogy majd megírja vasárnap
aztán felnézett az égre
aztán vissza
le
a lelkébe
és azt mondta magának:
vasárnapig
még a fejemre eshet egy rakéta
terápiás szabadversek a sivatagból lélekről, otthonról, világbékéről
