Van élet a kanálhajlításon túl

A kanálhajlító, órajavító szemfényvesztőt látogatjuk meg Jaffói múzeumában, amit a nagyközönség még nem járhat be, ott van ő is, és hajlandó egy rendhagyó interjúra. Interjú? Dehogyis, inkább egy szép barátság kezdete, mert beszélgetünk, fotózunk, és közben személyre szóló tárlatvezetést tart Uri Geller. Amikor a kezébe veszi az Új Kelet jubileumi számát, amelyet éppen egy régi címlap képénél üt fel, azt mondja, hogy az a címlap beleégett a retinájába.

Mit csinál most Uri Geller? Hazaköltözött Izraelbe és az életéről mesél. Egy fantasztikus életről, tele hihetetlen sztorikkal, bámulatos barátságokkal, mélyről áradó szeretettel.

Shipi, nézd, ilyen szép az Új Kelet! – kiált át Uri a múzeum másik végébe, és hamarosan előtűnik a félhomályból maga Shipi Shtrang, Uri Geller menedzsere, akiről később még lesz szó, nem is kevés. Uri ezután megjegyzi, hogy az újság címe egyszerűen tökéletes a maga szójátékával.

Otthonról hoztad a magyar nyelvet. A szüleid ’38-ban a Dohány utcában házasodtak össze, majd alijáztak. Hogyan ismerkedett meg Freud Manci és Gellér Izsák?

Tinédzserek voltak, amikor a Balatonon anyám éppen kajakozott. A kajak felborult, és apám ugrott be a vízbe, hogy kimentse. Később apám nem akart gyereket, anyámnak meg volt nyolc abortusza, de aztán megfogantam én. Ezért is nevelt anyám olyan nagy szeretetben. A szüleim hamar elváltak, de apámmal, akiből elismert katonatiszt lett, mindig jóban maradtam. Anyám nagyon keményen dolgozott a válás során és addig engem, hogy megkíméljenek, elküldtek Hacor kibucba Asdod mellé, ahol egy magyar családnál éltem. Aztán anyám megismerkedett Ladislas Gerővel, aki egyébként szintén magyar volt és elköltöztünk Nicosiába, Ciprusra.

Ott jártatok a cukrászdába, ahol a pincérek nem győzték kicserélni az elgörbült kanalakat, ahogy leültél az asztalhoz?

Minden sztorit tudsz? Így könnyű lesz ez az interjú! De nem, az már Izraelben kezdődött! Nézzétek, itt ezen a képen ötéves vagyok, anyámmal! Amikor a kép készült, már bőven tudtunk arról, hogy fémek meggörbülnek a jelenlétemben.

Gyertek inkább, megmutatom a Cadillacemet, és készítsünk mellette egy felvételt kanálhajlításról. De előtte megmutatom a könnyen hajló kanalamat. – Ekkor Uri a kinyújtott karjára tetovált kanálra mutat, és nagy mosoly kíséretében behajlítja a karját.

Nevelőapádnak, Ladislasnak panziója volt a nicosiai Pantheon utca 15-ben. A helyi kabaré fellépői szálltak meg ott. Dívák és művészek, színészek és énekesek. Ez az atmoszféra gyakorolt valamilyen hatást a későbbi rivaldafény-vágyadra?

Igen, a varieté világa motivációt és megerősítést adott ahhoz, hogy én magam is szerepeljek.

Később a panziót a Moszad ügynökei használták. Az egyikük arra bátorított, hogy a képességeidet a Moszadban kamatoztasd.

Úgy van, Yoav Shachar nemcsak katonatiszt volt az ejtőernyősöknél, de hírszerző is. Azt javasolta, hogy amikor majd katona leszek Izraelben, menjek az ejtőernyősökhöz, mert ott tud majd segíteni, hogy a Moszadhoz kerüljek. Miután Ladislas meghalt és anyámmal visszaköltöztünk Izraelbe, engem ’67-ben besoroztak, de megsérültem a hatnapos háborúban, így aztán nem lett belőlem katonatiszt.

Ha nem sérülsz meg, és a Moszadnál lettél volna magas beosztású, de névtelen tiszt – milyen lenne az életed?

Nem jó! Ugyanis a személyiségemben benne van, hogy szeretem megmutatni magam. Őszinte vagyok – ebben a korban (74) már lehetek –, imádom, ha elámulnak vagy megdöbbennek az emberek. A rivaldafény a felvállalt életem, a titkosszolgálatot homály fedi. 1972-től kb. 15 éven keresztül dolgoztam a Moszadnak, a CIA-nek, az MI5-nak. Ezt a Boeing 727-es makettet például Kadhafitól kaptam ajándékba.

Az egész világ a barátod! Mégis miért kaptál bármit is Kadhafitól?

Amikor Kadhafi az ENSZ-be ment előadást tartani, egy hotel sem adott neki szobát, mert ő mégiscsak egy diktátor. De ekkor feltűnt Donald Trump, aki azt mondja, hogy Upstate-ben [NY állam északi részén – VÉ] van egy kis földje, és Kadhafi menjen oda, és verjen rajta sátrat. Ekkor felhívott egy nyugalmazott Moszad-ügynök, hogy találkoznék-e Kadhafival. Kaptam az alkalmon, igent mondok, és ott termek New Yorkban Kadhafi sátránál. Kadhafi meglát és rám rivall: Te izraeli vagy! Szörnyű, hogy mit tettetek velünk! Küldök neked valamit, hogy emlékeztethesd az izraelieket a szörnyűségre! Két hónap múlva egy hatalmas mahagóni láda érkezik postán. Benne ez a repülőgép, Lybian Airlines felirattal. Akkor jöttem rá, hogy ’72-ben ennek a repülőnek az eredetijét lőtte ki Izrael a Sínai-félsziget fölött. Mert a dimonai atomreaktor lehetett volna a repülőgép célpontja.

Ki befolyásolta a legnagyobb mértékben az életedet?

Edgar Mitchell, az Apollo-14 holdkomp pilótája, aki hatodik emberként járt a Holdon. Mitchell a Holdról való visszautazás során kapta meg a „kozmikus tudat” élményét, ami örökre megváltoztatta az életét. Az űrhajó ablakából kinézve megragadta az úgynevezett „egység extázisa”. Úgy érezte, hogy a körülötte lévő univerzum nem véletlen, hanem intelligens folyamatként működik, valamilyen módon tudatos, és lényének minden atomján keresztül összekapcsolódik. Ez a tapasztalat annyira átalakította, hogy a következő húsz évet az emberi tudat misztikus és paranormális vonatkozásainak tanulmányozásával töltötte, hogy megkeresse a közös pontokat a tudomány és a szellem között. Ő volt az, aki elcsalt engem Izraelből és elirányított a CIA-nek dolgozni.

Számtalan hírességgel voltál és vagy jó kapcsolatban. Melyik találkozásod volt a legelképesztőbb?

A legelképesztőbb, amikor találkoztam doktor Wernher von Braunnal. Ez a náci volt a Harmadik Birodalom rakétaprogramjának elméleti atyja. Áttelepítették az Államokba, és ő lett az amerikai űrprogram és a holdra szállás kulcsfigurája. Mitchell azt mondta, hogy találkozzak vele. Kérdeztem, mégis, hogy gondolja? Zsidó vagyok, izraeli vagyok, a szüleim a nácik elől menekültek, a családom nagy részét elpusztították a nácik. Aztán a kíváncsiságom győzött. Shipinek adtam egy kicsi Linux fényképezőgépet, hogy megörökítse a találkozót, amit egyébként senki nem hinne el. A képen Mitchell barátom van, én, egy CIA munkatárs és Wernher von Braun.

A tárlóban az aranytojás, amit John Lennon földönkívüliektől kapott és adott neked, te pedig évekig a zsebedben hordoztad. Az interjúkban mindig azt mondod, nem akarod bevizsgáltatni. Miért?

Mert nem akarok csalódni. Nem akarom, hogy kiderüljön, hogy Kínából származik, vagy ilyesmi.

Az Új Kelet archívumában furcsamód nem a pályád kezdetén, 1968-ból találtunk rólad írásokat, hanem 1971-től kezdve. Marton Gizella készítette a legemlékezetesebb interjút veled a szállodai lakosztályodban, Santo Domingón, ahol a szépségverseny zsűrijében voltál.

Pontosan emlékszem arra a találkozásra! Mélytekintetűnek nevezett!

A múzeumod  alatt az építkezés során egy oszmán birodalomkori szappangyárat találtak.

Egy nap azt mondtam Shipinek, te, itt a homok alatt valami nagyon különleges dolgot érzek. Azután hívtuk a műemlék-felügyeletet. Jöttek a régészek, ásatást végeztek, és ma a szappanüzem maradványait meg lehet nézni a plexi járólapok alatt.

Most, hogy Shipi is szóba került, röviden elmondom, mit kell tudni róla. Mert kell. Ő a menedzser, akinek segítségével Uri befutott, akivel egy nyári táborban ismerkedett meg, aki a 70-es évekbeli illuzionista előadások alatt felírta a hely előtt parkoló kocsik rendszámát, hogy Uri elő tudja adni: kitalálta a nézőközönség privát adatait, az a Shipi, akinek a testvére Hanna, Uri Geller hőn szeretett neje (ő szintén hozzájárult annak idején a turpisságokhoz), és Shipi ma a múzeum operatív igazgatója. Szóval beszélgetésünk kezdetén Shipi odasétált hozzánk, elismerően biccentett, és azt mondta: „Szeretlek. De csak ezt tudom magyarul. Ez sokszor kevert bajba Magyarországon.”

Sok itt a kiállításon a magyar vonatkozású tárgy. Például Houdini (Weisz Erik) eredeti bilincsei mellett a bűvészpálcája.

A legnagyobb magyar illuzionista, Harry Houdini tárgyait David Copperfieldtől kaptam, és Mátyás király kiskanala is itt van a múzeumban.

Mr. White, civilben Fehér Dániel, Danny Blue tanítványa és a budapesti Élet Menete önkéntese. Kértünk tőle egy neked címzett kérdést, és íme: Hogyan jellemeznéd a magyar mentalistákat?

Kitűnő kérdés! A magyar mentalisták kiválóak! Van egy olyan képességük, vagy dimenziójuk, amivel az elméjüket lebegtetni tudják időben és térben. Az egyik legjobb barátom a Budapesten élő David Merlini, aki a Houdini múzeumot üzemelteti. És ha már Danny Blue-t említetted, minden tiszteletem az övé, a mai napig kapcsolatban vagyunk.

Sokan nem hisznek a képességeidben és szemfényvesztőnek tartanak. Ki a legkedvesebb ellenséged?

Ó, a kedvenc ellenségem a tavaly elhunyt James Randy volt! A bűvész illuzionista, az oknyomozó leleplező. Őrült nagy reklámot csapott nekem a kritikáival. De az összes kritikusomnak virágcsokrok ezreivel tartozom, mert nélkülük nem lennék ma Uri Geller.

A Magen David Adom baráti körének elnöke vagy.

Nagyon-nagyon sok jótékonysági küldetésem van. A Vörös Dávid-csillag belépését segítettem szervezni a Nemzetközi Vöröskeresztbe. Három évig tartó kemény munka után felvették a szervezetet. Akkor kaptam ezt a titulust.

Használod a természetfeletti képességeidet a családban?

Nem, de természetes, hogy a feleségemmel, Hannával és a gyerekeimmel, Natalie-val és Daniellel működik a telepátia köztünk. Gyerekkoromban viszont segítettem a képességeimmel anyámnak pénzt keresni. Volt egy Gal nevű klub (Galei Aviv – a szerk.) a tel-avivi tengerparton, ahol magyarok kártyáztak. Tehát ott kibiceltem, és mindig tudtam, kinél van a Joker.

Édesanyád arról beszél az A life stranger than fiction című dokumentumfilmben, magyarul, hogy ő, Sigmund Freud leszármazottjaként a te képességeidet a professzorhoz vezeti vissza.

Amit ugyanebben a filmben én megcáfolok. Ugyanis kisgyerekkoromban a szemben lévő parkban játszottam, amikor egy vakító fényt láttam, amiből kiáramlott egy fénycsóva, és homlokon csapott, de akkorát, hogy leestem a fűre. Ezt meg anyám nem hitte el, azt mondta, álmodtam.

Mi hozott vissza Izraelbe 2016-ban?

Egy nap azt mondtam Hannának: menjünk vissza a népünkhöz. Izrael a spirituális hazám. Nézd, harcoltam itt háborúban. Itt van kapcsolatom az emberekkel. Ennek az országnak van energiája és megvédi a benne lakókat.

---

Az Uri Geller múzeumban Uri saját tárgyai láthatók, köztük ajándékok, melyeket a barátaitól kapott. A beszélgetésben elhangzottakon kívül Salvador Dalitól kezdve Elvis Presley-n és Walt Disney-n keresztül Mahatma Gandhiig. De Roger Moore, Garry Cooper, Brigitte Bardot, Henry Kissinger, Marilyn Monroe, Michael Jackson, a Darth Vadert alakító David Prowse is megajándékozták apróbb-nagyobb emléktárgyakkal. Központi helyet kapott a kiállításon a Geller-hatás nevű, 1975-ös Cadillac, melyre kb. 2000, Uri Geller által elhajlított fémtárgyat hegesztett Avi Pines szobrászművész, Geller jóbarátja. E tárgyakat a művész úgy rendezte el, hogy jól kivehetők legyenek a vallások és a béke szimbólumai. A béke szó arabul és héberül is szerepel rajta. A felbecsülhetetlen értékű, egyedi luxusautó a jeruzsálemi Izrael múzeumban, egyesült államokbeli és angliai múzeumokban tett vendég-kiállítás után Jaffón, az Uri Geller múzeumban kapott helyet.

Egyelőre 25-50 fős csoportok tehetnek látogatást a múzeumban, Uri Geller személyes vezetésével, amíg a feliratok és az audioguide – aminek nincs magyar neve – elkészülnek.