A palesztin területek gazdasági helyzetének javításáról tárgyalt hétfőre virradóra Mahmud Abbasz, a Palesztin Hatóság (PH) elnöke és Beni Ganz izraeli védelmi miniszter – közölte a helyi média.
Az izraeli katonai rádió értesülése szerint Ganz előzetesen egyeztetett Naftali Bennett miniszterelnökkel a ciszjordániai Ramallahban tartott megbeszélésekről, amelyeken a súlyos gazdasági válsággal küzdő palesztinok megsegítése volt a legfontosabb kérdés.
Ganz közleménye szerint emellett megvitatták a biztonsági, a diplomáciai, valamint a polgárok mindennapjait érintő ügyeket is. Ganz elmondta Abbasznak, hogy Izrael készen áll számos intézkedésre, amelyek megerősítik a Palesztin Hatóság gazdaságát. Megállapodtak abban is, hogy ennek érdekében tartják egymással a kapcsolatot.
A találkozón a Háárec című újság honlapjának értesülése szerint részt vett Raszan Alijan, az 1967-ben elfoglalt területek izraeli kormányzati koordinátora, Husszein as-Sejk, a PH polgári ügyeinek minisztere és Madzsid Faradzs palesztin hírszerzési vezető is.
Legutóbb több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2010-ben tárgyalt hivatalosan izraeli miniszter palesztin vezetőkkel. Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök 2010 szeptemberében találkozott Abbasszal Washingtonban, majd ugyanabban a hónapban ismét tárgyalt az egyiptomi Sarm es-Sejkben. Simon Peresz volt államelnök 2013-ban nem hivatalosan megbeszéléseket folytatott Abbasszal, és 2014-ben Cipi Livni akkori igazságügyi miniszter szintén nem hivatalosan találkozott a palesztin elnökkel Londonban, de Netanjahu egy magas rangú tisztviselő szerint már a konzultáció előtt egyértelművé tette Livni számára, hogy „csak önmagát képviseli és nem az izraeli kormányt”.
A Ganz-Abbasz találkozót három nappal Naftali Bennett izraeli miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteki washingtoni találkozója után tartották. A Fehér Házban tartott megbeszélésen Bennett leszögezte, hogy a jelenlegi politikai körülmények között – koalíciós kormányában jobb, baloldali és centrista pártok, valamint egy arab párt egyesült – nem kíván politikai folyamatot előmozdítani a Palesztin Hatósággal. Ugyanakkor bejelentette, hogy kész gazdasági segítséget nyújtani a válságban lévő palesztin területeknek.
A Gázai övezet rehabilitációjához Bennett három feltételt szabott: a területről érkező rakétatámadások leállítását, a rakéták becsempészésének megszüntetését, valamint az izraeli foglyok és katona-holttestek kérdésének megoldását. Egy jeruzsálemi politikai forrás a Háárecnek úgy nyilatkozott, hogy ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor „a csillagos ég a határ”.
A Fehér Házban Bennett ellenezte az amerikai kormányzat kezdeményezését egy jeruzsálemi konzulátus megnyitására, amely konzuli szolgáltatásokat nyújtana a palesztinoknak. De Bennett ezt a lépést nem fogja megakadályozni, ha Washington így dönt.
A PH magas rangú tisztviselői korábban átadták az amerikai kormányzatnak azon politikai követeléseik listáját, amelyek nyilvános, hivatalos tárgyalások nélkül is megoldhatóak. Izrael már megkezdte ezeknek a palesztin kéréseknek a teljesítését, a többi között az építési engedélyek ezreinek kiadását a palesztin településeken, és további tizenötezer munkavállalási engedélyt adtak Izraelben palesztin munkavállalóknak. Az izraeli utakon egyre gyakrabban tűnnek fel palesztin rendszámú autók, mert egyre több palesztin kap engedélyt rá, hogy saját járműjével utazzon be Izraelbe a PH területéről.
A palesztin követelésekről szóló listát körülbelül három hónapja nyújtották be, és körülbelül harminc javaslatot tartalmaz, amelyek a PH kormányzati hatásköreinek helyreállításával, a palesztin gazdaság helyzetének javításával és a lakosok életminőségének a javításával foglalkoznak.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
