2022-ben kilencven éves fennállását ünnepelheti majd a Tel-Aviv Művészeti Múzeum. Ezt egy különleges projekttel kíséri a múzeum kilencven héten keresztül, egészen a kerek évfordulói napjáig. A jelenleg online térben zajló projekt a múzeum logóját idézve a Négyzet nevet viseli. A Négyzet oldalán minden héten felbukkan a múzeumi gyűjtemény egy-egy ismert és ikonikus darabja. Kilencven héten keresztül időrendi sorrendben – a múzeum 1932-es megnyitásától a projekt 2022-es végpontjáig – egy-egy alkotást ismerhetünk meg közelebbről. Ebben a sorozatunkban a kilencven alkotásból válogatunk kedvünkre.
A fasizmus összes áldozatának emlékére
Önarckép kulccsal a Saint Cyprian táborban, 1941
Olaj, rétegelt lemez, 37 × 48 cm
Maurice Czoren és Philip Eisenberg ajándéka O’Neill Czoren (1904, Czestochowa – 1943, Brüsszel) és a fasizmus összes áldozatának emlékére
1939. Brüsszelben az Archimedes utca 22. szám alatti ház padlásán rejtőzködik két festőművész: a német-zsidó Felix Nussbaum és lengyel felesége, Felka Platek. Felfedik kilétüket, Nussbaumot elfogják, és a dél-franciaországi Saint-Cyprian koncentrációs táborba deportálják. Amikor innen egy keletre induló transzportra kerül, sikerül leugrania a vonatról és visszatérnie Brüsszelbe kedveséhez.
1941. Ismét az Archimedes utca 22. szám alatti padláson Nussbaum egy önarcképet fest meg, amin a Saint-Cyprian tábor foglyaként, egy másik fogvatartott mellett ábrázolja magát. A szögesdrót-kerítés, a kulcs és a düh kifejezése új elemekként jelennek meg Nussbaum munkájában, amely egyértelműen a Saint-Cyprianban átélt élmények következményei. Ugyanennek a rétegelt lemeznek a hátoldalára egy távoli emléket fest, arról, amikor 1932-ben Platekkel együtt tanultak egy római villában, a Weimari Művészeti Akadémia stúdiójában. Csónak, folyó, nyílt terek, a szabadidő és a szabadság hangulata. A festmény két oldala két ellentétes világ. A század negyvenes éveitől Nussbaum festészetét a félelem, az állandó üldöztetés, az európai zsidóság sorsa foglalkoztatja, legismertebb képe a Halál diadala és az Önarckép zsidó iratokkal. Felix Nussbaum alkotásai révén bepillantást nyerünk a holokauszt számtalan áldozata közül egy ember, egy művész életébe, gondolataiba.
1944. Ismét az Archimedes utca 22. szám, ismét eljönnek értük, de ezúttal nem sikerül elszökni. Nussbaumot és Plateket a Belgiumból Auschwitzba induló legutolsó vonatra tuszkolják, ahol néhány hónappal később mindkettőjüket meggyilkolják. Ott, azokban a napokban lelik halálukat Nussbaum egykor büszke német patrióta, nagynevű iparoscsaládból származó szülei, testvére és sógornője is.
1991. A Tel-Aviv Művészeti Múzeum modern művészeti részlegének kurátora egy üzenetet hagy az osztályvezető asztalán az alábbi szöveggel: „Egy Maurice nevű férfi telefonált, a tel-avivi Dan hotelben szállt meg. Van egy képe egy Felix Nussbaum nevű festőtől. Akarsz találkozni vele?” A kurátor találkozik vele – a festményt a múzeumnak adományozzák. Egyetlen kikötésük, hogy a képet egy felirattal is lássák el: „A fasizmus összes áldozatának emlékére”.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
