Izrael csütörtökön hivatalosan bejelentette, hogy nem működik együtt az ENSZ legfelsőbb emberi jogi testületének különleges bizottságával, amelyet kifejezetten a tavaly májusi harcok idején a palesztinokkal szemben elkövetett feltételezett visszaélések kivizsgálására hoztak létre. Izrael arra hivatkozik, hogy a grémium és elnöknője méltánytalanul elfogult Izraellel szemben – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.
Meirav Eilon Sahar, Izrael genfi ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy a Navi Pillay vezette bizottság részrehajló, és nem fog tisztességesen bánni Izraellel.
„Elvárjuk az ilyen szervezetektől, hogy jóhiszeműen járjanak el” – írta Navi Pillaynak címzett levelében Elion Sahar. Ez a diplomáciai döntés tovább rontja a korábbi feszült viszonyt Izrael és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa között – vélekedett a lap.
„Hazám számára nyilvánvaló, mint minden tisztességes megfigyelő számára, hogy egyszerűen nincs ok azt hinni, hogy Izraelt észszerű, méltányos és megkülönböztetéstől mentes bánásmódban részesíti a Tanács vagy a vizsgálóbizottság” – hangsúlyozta levelében a nagykövet.
„A vizsgálat az Emberi Jogi Tanács Izraellel szembeni rögeszmés elfogultságának morális csődjét tükrözi, és ezt súlyosbítja, hogy maradandó károkat okoz az emberi jogok és a jogállamiság értékeinek, melyeket a szándéka szerint támogatni akar” – állította Meirav Eilon Sahar, s hozzátette, hogy a Tanács többször is nyilvánosan ellenséges álláspontot foglalt el Izraellel szemben olyan kérdésben, amelyben független és pártatlan kivizsgálásra kérték.
Izrael a világ egyetlen országa, amelynek esetleges jogsértéseit minden egyes tanácsülésen megvitatják – így a nagykövet. Jeruzsálem aggodalmát fejezte ki a grémium összetételével kapcsolatban is, mert olyan országok is megtalálhatóak benne, ahol sérülnek az emberi jogok, vagy nyíltan ellenségesek Izraellel szemben.
A 47 tagú tanácsban Kína, Kuba, Eritrea, Pakisztán, Venezuela és számos arab ország vesz részt.
A levél Pillay december 29-i, az izraeli kormányhoz intézett levelére válaszolt, amelyben arra kérte, hogy Jeruzsálem gondolja újra az együttműködést elutasító álláspontját, és lehetőséget kért arra, hogy a bizottság március utolsó hetében Izraelbe és a megszállt palesztin területekre látogathasson.
A Tanács háromfős vizsgálóbizottságot állított fel tavaly májusban, néhány nappal az Izrael, és a Gázai övezetet uraló Hamasz között a Gázai övezetben zajlott 11 napos háború után.
A harcokban akkor több mint 260 palesztin vesztette életét, köztük számos nő és gyerek. Izraelben tizennégyen haltak meg, többen az övezetből Izrael felé kilőtt gázai rakétatűzben.
Akkoriban Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kijelentette, hogy háborús bűnnek minősülhetnek az izraeli akciók, benne a polgári területeken végrehajtott légicsapások.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
