Állandó fórummá alakítják Izraelben a regionális biztonságpolitikának szentelt, hatoldalú, közel-keleti külügyminiszteri találkozót, a „Negev-csúcsot” – közölte a Jair Lapid izraeli külügyminiszter a megbeszélést lezáró sajtótájékoztatón hátfőn a negev-sivatagi Szde Bokerben.
A vasárnap este kezdődött találkozón Jair Lapid meghívására részt vett Anthony Blinken amerikai külügyminiszter, Abdallah bin Zajid Al Nahajan, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere, valamint Szameh Sukri egyiptomi, Neszer Burita marokkói és Abdel-Latif az-Zajani bahreini külügyminiszter.
A megbeszélések után hétfőn közös sajtótájékoztatót tartottak, melynek megnyitó beszédében Lapid emlékeztetett a vasárnap esti haderai merényletre, melyet az Iszlám Dzsihád és a Hamasz terrorszervezet a Negev-csúcsra adott válaszként üdvözölt.
„A terroristák célja, hogy megfélemlítsenek minket, hogy féljünk találkozni és előmozdítani a köztünk lévő kapcsolatokat és megállapodásokat. Nem fog sikerülni nekik, mert nem hagyjuk” – mondta Lapid.
„Ez a megbeszélés azért történt, mert hittünk benne, azért történt, mert ez a mi elképzelésünk régiónk jövőjéről” – hangsúlyozta Lapid, és bejelentette, hogy állandó fórummá alakítják a találkozót.
„Legközelebbi barátunkkal, az Egyesült Államokkal együtt ma ajtót nyitunk a régió népeinek, köztük a palesztinoknak, felajánljuk nekik, hogy cseréljék fel a terror és a pusztítás útját velünk együtt a haladás és a siker jövőjére” – tette hozzá.
„Néhány éve elképzelhetetlen volt egy ilyen találkozó. Ami valaha lehetetlennek tűnt, az lehetségessé vált” – emelte ki beszédében Anthony Blinken. „Együttműködünk a biztonságpolitikai kihívások és fenyegetések kezelésében, beleértve Iránt és az általa irányított szervezeteket” – közölte az amerikai külügyminiszter.
„Az arab országokkal kötött egyezmények nem helyettesítik a palesztinok és izraeliek közötti előrehaladást. A mai napon megvitatott egyik kérdés az volt, hogy az Izraellel megállapodást kötő államok hogyan támogathatják a Palesztin Nemzeti Hatóságot és a palesztin népet, s javíthatják a palesztinok életminőségét Ciszjordániában és Gázában” – emlékeztetett Blinken a külügyi csúcson jelen nem lévő palesztinokra.
Az arab országok külügyi vezetői egységesen elítélték az előző esti terrorakciót, s Bahrein képviselője felszólította a találkozó résztvevőit, hogy tegyenek lépéseket a palesztin állami megoldásra mindkét fél biztonsága érdekében.
„Mai jelenlétünk a legjobb válasz az ilyen támadásokra” – mondta a marokkói külügyminiszter. Egyiptomi kollégája elmondta, hogy a tárgyalásokon hangsúlyozták az izraeliek és palesztinok közötti békefolyamat, a kétállami, vagyis önálló Palesztinát létrehozó megoldás fontosságát.
„A csúcstalálkozó kísérlet volt a narratíva megváltoztatására, egy másik, jobb jövő megteremtésére a magunk, gyermekeink és unokáink számára” – jelentette ki az Egyesült Arab Emírségek diplomáciai vezetője.
A miniszterek vasárnap esti megbeszélésein az Irán elleni védelmi együttműködésről tárgyaltak az általuk „regionális biztonsági építménynek” elnevezett szerveződésben, amelynek célja, hogy elrettentő megoldásokat teremtsen a légi és tengeri fenyegetésekre.
„Irán agresszívabb lesz, ha nukleáris fegyverre tesz szert” – mondta vasárnap Blinken. „Arra a téves feltételezésre juthat, hogy ezért nem büntetik meg. „Az Egyesült Államok úgy véli, hogy a visszatérés a nukleáris megállapodás maradéktalan végrehajtásához a legjobb módja annak, hogy Irán nukleáris programját visszahelyezze abba a szelencébe, amelyben az előtt volt, hogy az Egyesült Államok kilépett az atomalkuból” – tette hozzá.
Teherán már több hónapja tárgyalásokat folytat Bécsben Kínával, Oroszországgal, Franciaországgal, az Egyesült Királysággal és Németországgal a 2015-ös nukleáris megállapodás megmentése érdekében, amelynek célja az volt, hogy megakadályozza Teheránt az atombomba megszerzésében. Az Egyesült Államok közvetítők útján vesz részt a megbeszéléseken.
Donald Trump korábbi amerikai elnök többször is élesen tiltakozott az egyezmény ellen, és 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát a többhatalmi atomalkuból, mondván, az egyezmény nem képes meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen ki. Egyúttal elrendelte az Irán elleni amerikai szankciók visszaállítását is. Irán válaszul fokozatosan elállt a megállapodásban vállalt egyes kötelezettségei teljesítésétől.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
