A Misna idézi Rabban Gamliélt, aki szerint zsidóként neked is úgy kell tekintened magadra, mintha te magad vonultál volna ki Egyiptomból.
Ha vallásos vagy, akkor feltehetően ez neked is fontos követelmény. Ha pedig nem? Sebaj: ennek a gondolatnak még számodra is van egy talán meghökkentő, de matematikailag viszonylag könnyen belátható érvényessége. Zsidó származású emberként ugyanis nagy valószínűséggel az Egyiptomból kivonuló összes zsidó férfi és nő ténylegesen a vér szerinti felmenőid között van (a kohanitákat nem számítva, és természetesen azokat sem, akiknek nemzetsége az évezredek során valamiért teljesen kihalt).
Általában elmondható, hogy bármely zsidó ember az Egyiptomból szabaduló teljes zsidó nép genetikai leszármazottjaként létezik, és ugyanannyi felmenője van az akkori nemzedékből, és ugyanazok, mint az összes többi ma élő zsidónak.
Gondoljunk csak bele: egy generációt átlagosan 30 évnek véve, a második templom lerombolása óta körülbelül 70 generáció telt el. Ha a felmenőink száma kettő hatványait követné generációnként, az azt jelentené, hogy a polgári időszámítás kezdete körül 2^70 felmenőnk élt volna, ami több mint 1 000 000 000 000 000 000 000 embert jelentene… (ezer-milliárdszor egymilliárd). Ez nyilván abszurdum: az ősök száma csak elvileg kétszereződik meg minden felmenő nemzedékben. A valóságban a 2-3 vagy több generációs távolságú rokonok közötti házasságoknak köszönhető ún. „ősvesztés” miatt minden embernek relatíve kevés számú felmenője élt a távoli múltban.
Most tegyünk egy kis kitérőt, és vegyünk szemügyre egy konkrét példát.
A babiloni fogságból mintegy 50 000 Kánaánba visszatérő zsidó népesség 20 generáció alatt körülbelül 30-szorosára nőtt (1.5 millióra – ez a második templom lerombolása körül élő kánaáni zsidó népesség becsült száma).
Annak a valószínűsége, hogy egy Nagy Heródes idején élő izraeli zsidónak egy bizonyos Babilonból visszatérő zsidó (egy az 50 000-ből, 600 évvel korábban) nem a felmenője, kevesebb mint egy az egymilliárdhoz (1:1 250 000 000). Ez annyira elenyésző, hogy kijelenthető: a Templom lerombolásakor élő izraeli zsidók közül mindegyiknek nagy valószínűséggel mind az 50 000 babilóni fogságból visszatérő zsidó a felmenője volt. Persze a kohanitákat leszámítva, de ezt a becslést még a később érkező esetleg nagy számú bevándorló és a vegyes házasságok sem tudják elrontani.
Még inkább ez a helyzet, ha a több mint háromezer évvel ezelőtt élt felmenőinkről van szó. Valahol ugyanazok az emberek élnek tovább benned és bennem is, akik akkor kivonultak Egyiptomból. Valahol ugyanaz a nemzedék vagyunk ma is, csak okostelefonnal a kézben.
Legközelebb tehát az országot járva, letűnt idők romjainál állva merengj el egy percre: nagy valószínűséggel nincs olyan hegy, nincs olyan völgy, tengerpart vagy sík vidék itt Izraelben, ahol ne élt volna felmenőd, ami ne lett volna valamikor valamelyik ősöd birtokában.
Egyén és közösség bonyolult egységének érdekes aspektusa ez.
A cikkben hivatkozott matematikai számítások Dr. Patkós Balázsnak, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársának köszönhetőek.
Pedagógus, tanár Jeruzsálemben, az Izraelinfo állandó szerzője
