Az egyik legismertebb és legtöbbet használt gazdasági mérő az egy főre jutó bruttó hazai termék. Ebben az esetben a “hazai” persze nem Magyarországot jelenti, hanem az éppen adott országot.
Ha össze akarjuk hasonlítani a különböző országok gazdasági teljesítményét, akkor használhatjuk ezt a mértéket. Ez azért is jó, mert ebben az ország mérete nem számít.
Szerencsére a Wikipédiában már összegyüjtötték ezeket a számokat. A magyar változatban egyetlen számsor van 2019-es adatokkal, amelyek a Nemzetközi Valutaalaptól származnak.
Ebben Izrael a 21. helyen van 43 603 amerikai dollárral. Az első helyen Luxemburg szerepel 115 839 dollárral. Közvetlenül Izrael előtt Belgium áll 46 237 dollárral, utána meg az Egyesült Királyság 42 379 dollárral, és Franciaország 41 897 dollárral. Összehasonlításképpen Magyarország az 54. helyen van 16 470 dollárral.
A világ átlaga úgy 11 000 dollár körül van.
Ami döbbenetes, hogy 25 ország van 1000 dollár alatt.
A wikipédia angol változatában három adatsort találunk:
A Nemzetközi Valutaalap, az ENSZ és a Világbank becslése alapján. Ezek az adatok eltérnek egymástól is, valamint a magyar lapon lévőktől is, egyrészt mert becslések, másrészt mert más évből valók. A magyar lapon 2019-es adatok vannak, az angol lapon pedig 2020-2022-es számok.
Itt, a Valutaalap szerint, Izrael 2022-ben már a 15. helyen van 54 688 dollárral, (Magyarország a 50. helyen van 20 336 dollárral). A Világbank szerint pedig Izrael csak a 24. helyen van 44 169 dollárral (itt Magyarország 61. összesen 15 981 dollárral).
A szomszédos országok számai (a Nemzetközi Valutaalap adatai alapján az angol nyelvű lapról a 2022-es adatokkal):
| Egyiptom | 121. | 4,162 |
| Jordánia | 118. | 4,635 |
| Libanon | 126. | 4,003 |
| Palesztina | 132. | 3,682 |
| Szíria | 140. | 2,807 |
A lényeg az, hogy ezek az adatok nem pontosak, hiszen mindegyik csak becslés, de nagy vonalakban azért használható képet mutatnak egy-egy ország gazdasági helyzetéről.
Számitástechnikus. 1989 óta él Izraelben. Egy feleséggel és két, 20 év fölötti gyerekkel. Általában bajbajutott hi-tech cégeken segít, bár most épp egy tsz-nek dolgozik. Néha szoftverfejlesztést tanít a Weizmann Intézet biológia és kémia szakos diákjainak.
