Ősz van, ami Izraelben azt jelenti, hogy mindjárt tél.
Nyári emlékeket rakosgatva került elém ez a néhány fotó. Semmi közük a napi aktualitásokhoz, épp ezért jutottak eszembe.
Tel-Avivban élek, ritkán ért a Szombat Jeruzsálemben.
Mi ott a tengerparti metropoliszban semmit nem érzékelünk a Sabatból! Boltok, buszok, bulik, nem áll meg az élet.
A zsúfolt strandról startoltam, seruttal jövök a szokatlanul üres autópályán.
Jeruzsálemben igazi Szombat fogad.
A legforgalmasabb utcán állok, egy mentő, egy rendőr, egy kerékpáros, egy-egy sétáló család. Hogyan lehet ezt a csendet, ezt a nyugalmat lefotózni? Úgy, hogy ne tűnjön kihaltnak?
Vicces lehetek, ahogy a témák után futkosok a szinte üres utcán. Aztán leülök és nézem, amit elém hoz a szerencse.
Hét éve élek Izraelben, és még mindig turista vagyok, de nem bánom. Látom, ami a szabréknak már nem tűnik fel.
Nem tartom, de nem is zavarom a Szombatot azzal, hogy megmutatom, milyen.
Fotók: Silló Sándor
Színház- és filmrendező, díszlet-tervező. Tanult szakmák szerint: fotográfus, dramaturg. 16 év gyermekkor, 40 év színház, 30 év film és televízió, 5 év újságírás, 14 év tanítás, mégsem vagyok 105 éves!
2015 óta élek Izraelben…
