Bye-bye január, shalom február!

Január 29. VASÁRNAP

Szeretem, ha valami izgalmassal kezdődik a hét, valami olyan zenével, amit különböző műfajok rajongóinak is ajánlani tudok. 

A legfrissebb pszichedelikus trend hangzására, a rafinált groovokra mozdulóknak is bejön az Apifera muzsikája, sőt a villanyfülek is bezsibadnak rá, pedig igazából jazz – a fülszövegek szerint postjazz – két billentyűsre, dobra, basszusra. 

Apifera

A hely és az idő: the Zone, vasárnap.

Yuval Havkin „Rejoicer” – billentyűk

Nitai Hershkovits – billentyűk

Amir Bresler – dobok

Yonatan Albalak – basszus

A Firqat Alnoor zenekart egyszer meg kéne már néznem teljes létszámú koncerten, színpadon is, mert mindig csak kávéházi bulikon hallottam, mikor a tizenvalahány muzsikus meghúzódott egy sarokban, mi meg hallgatók a shisha (vízipipa) füstjében táncoltunk a keleti zsidó és arab dalokra. 

Most egy tematikus turné első állomására szól a meghívás. 

„Kairó rózsái”.

Az egyiptomi muzsika sztárjait idézik meg Bat Yamban, az Ophir utcai Kulturcsarnokban, vasárnap.

Firqat Alnoor 

Assif Tsahar Quartet

Assif Tsahar nevét az ezredforduló környékén hallottam először. A győri Romer-ház koncertjén úgy konferálták fel hogy a New York-i avantgarde jazz új üstököse. Tényleg csak a free legnagyobbjaihoz mérhető figura. Akkortájt fél Európa jazzrajongói megjelentek nálunk Győrben, a Mediawave fesztiválon, ha ott muzsikált. Visszajáró vendég lett. Aztán 15-ben, mikor alijáztam, megláttam a nevét a Levontin7 plakátján.

Sorra jöttek a meglepetések.

Assif Tsahar nem New Yorki, hanem Tel-Aviv-i.

Hazatelepült. Övé a Levontin7, és ha figyelem a klub műsorát, akkor gyakran hallhatom őt a legváltozatosabb formációk élén vagy a világsztár barátai oldalán, akiket rendre idehoz a Tel-Avivba.

Ez a kvartettje stabilnak tűnik, sokszor hallottam már őket.

Assif Tsahar 4tet

Assif Tsahar – szaxofon

Milton Michaeli – zongora

Assaf Shchori – bőgő

Haggai Fershtman – dob

Mindenkinek ajánlom, aki a rendet feszegető energiát, a szabad kalandokat keresi a zenében. 

A Levontin7-ben (hol máshol?) vasárnap 19.30-kor.

Január 30. HÉTFŐ

Choralle Vie Nouvelle – az Új Élet Kórusa.  

Tíz énekes és egy billentyűs. Többségük kongói menedékkérő volt, akik Izraelbe érkezésük után menekültstátuszt kaptak. Itt Izraelben megalakították a Choralle Vie Nouvelle-t.

Igazi afrikai egyházi-evangélikus zene néhány héber imával és izraeli dallal keverve.

Ton-Ton, a zenekar karmestere több száz fős egyházi kórusokat vezényelt Kongóban. Újságíró is volt, és azért kellett távoznia, mert kritizálni merte a kongói kormányt.

A Choralle Vie Nouvelle lingala, szuahéli, francia, angol, és héber nyelven énekel, de autentikus kongói viseletben. Dalaikat hagyományos táncok és kongói történetek fűszerezik.

Ez az afro-spirtuálé a jazz gyökere, logikus, hogy egy jazzklub lesz a helyszín: a Shablul.

Choralle Vie Nouvelle, hétfőn.

Az afrikai spirituálék után egy egészen más spiritualitás következik. 

Keiko Matsui világhírű japán zongoraművész komponista, minden darabját áthatja valami belső harmónia, béke.

Jazz annyiban, hogy improvizatív muzsika, de a fülemnek inkább valami új romantikának tűnik. Puha, simogató dallamok, nagy kitörések, szélsőségek nélkül. New age, írja róla a sajtó, smooth jazz, teszem hozzá én. Azoknak ajánlom, akik a jazz felzaklató világa helyett inkább a muzsika ringatását szeretik. 

Keiko Matsui világkörüli turnéjába két izraeli koncert is belefér:

Hétfőn Haifán a Haifa Auditoriumban lesz az első, és Tel-Avivban a Beit HaHayal Weitzmanban a második, kedden.

Egy jazz allstar gála érkezik két napra Izraelbe, Leonid Petschka zongorista csúcstalálkozót hozott össze: 

Jacob Neiman (USA) – szaxofon

Roy Young (GB-Israel) – ének

Ez idáig is izgalmas volna, de a sor két világsztárral folytatódik:

Bill Evans 

Nem a zongorista, aki az ötvenes években Miles Davis-szel is muzsikált, hanem Bill Evans szaxofonos. De ő is játszott együtt Miles Davis-szel. Aki emlékszik a „We want Miles” albumra, az tudja, ki Bill Evans. Ő az est (esték!) első sztárvendége.

A másik vendég is az USA-ból érkezett. Stanley Jordan, gitáros.

Nevéhez fűződik a tapping technika kifejlesztése. Ez az, amikor a gitáros keze, mintha zongorán játszana, úgy érinti a húrokat. De nem a csak virtuozitása miatt lett Stanley Jordan világhírű. Lemezei a popzenékkel vetekedő eladási számokat értek el, és neki is hosszú a „kikkel játszott együtt” listája.

Kompozíciói, átiratai ritka kreativitásról muzikalitásról árulkodnak.

A Jazz Csúcstalálkozó első koncerje Kiryat Motzkin Színházában lesz hétfőn…

Január 31. KEDD

…és a második kedden Tel-Avivban az Előadóművészeti Központban.

A Mizemi zenéjét a régebbi videóik alapján nem is hívtam volna jazznek.

Cseppfolyós halucinogén anyag volt, amiből néha kitőrt a jazz. Újabb zenéik már sokkal ritmikusabbak, lüktetőbbek, és Guy Mills szoprán szaxofon improvizációi pontosan elhelyezik a Mizemi zenekart a progresszív jazz műfajában. A dobos-énekes Roni Chaver éneke pedig egy teljesen egyedi színt visz az új Mizemi hangzásába. 

Megyek kedden a Levontin 7-be, és helyreteszem ezt a műfajok közt billegő Mizemi zenekart, de legalább is rezdülök egyet velük.

A space-rock fénykorában, a 80-as években sok zenekar jött az űrből. Ma már megritkult ez a forgalom. Az analóg szinti hangzás, az ősgitáreffektek és a glamrock külsőségek hátán ritkán repül erre, a Földünk felé új űrrock zenekar.

De most látok egyet az izraeli pop egén, Rimojeki a duó neve.

Jártak már Ozorán és több más nagy fesztiválon, és mindenhol elhitték nekik, hogy az idő füstjéből idekeveredett utazók.

Miért pont a beer shevaiak ne fogadnák be az űrutas Rimojeki duót. Különösen, hogy az Idő Füstje (Ashan HaZman) a helyszín.

Beer Sheva, kedd este.

A klipjük is bizonyítja, hogy a 80-as évekből jöttek, ma már senki nem használ ilyen video technikát.

Ez a kedd a furcsa zenekarok éjszakája lesz, az biztos. 

A Starfishről szinte semmit nem tudtam meg. Három énekes csaj, az egyiküknél akusztikus gitár. A legváltozatosabb ritmusszekciók, néha egy zenekarnyi profi muzsikus kíséri őket. Füligérő funny funky, táncolható hip hop, afro és latin ízekkel megbolondítva, de szó szerint. És pörgés, pörgés, pörgés. Ez derül ki a nyúlfarknyi videókból. 

A Beir Hayotzer elit helynek számít a független pop vonalon. A koncertekre minden indie banda ki szokott tenni magáért, a Starfishtől is ezt várom.

Ha végig akarsz táncolni egy koncertet, ezt válaszd keddre! Starfish. 

Beir Hayotzer, a 22-es hangár a tel-avivi kikötőben.

Kóstolónak egy nyúlfarknyi:

És még nincs vége a keddi furcsa ajánlatoknak…

A jeruzsálemi Mazkeka (szezfőzde) pincéje mindig kifőz valamit.

Kedd este két duó játszik majd – csak sejtem a felállásból – a ritmusok jegyében.

Erez Meyuhas & Ram Gabay, velük kezdem. Kortárs zenei koncertekről emlékszem mindkettőjükre. Erez Meyuhas bőgős, Ram Gabay dobos. Experimentális zenét ígér a nevük így egymás mellé írva. 

Új projekt, nincs még video.

A másik páros is egy dobosra épül: 

Gladys Lazer (Gal Shiloh) 

A szóló projektjeiben sem áll tőle távol az afrikai ritmika és dallamvilág, ezért logikusnak tűnik, hogy egy kísérlet erejéig összebútorozik majd Abate Berihunnal, aki az etióp zenére épülő jazzt hozza majd aportként a vállalkozásba…

Izgalmas kedd este lesz a Mazkekaban a két egyestés kalandra szövetkező duóval:

Erez Meyuhas & Ram Gabay

Gladys Lazer & Abate Berihun

Egy Gladys Lazer videó kedvcsinálónak:

Február 1. SZERDA

Kell egy hang, egy band.

A hang tulajdonosa legyen showman, aki lubickol a műfajok sokszínűségében.

Frank Oz – mert róla beszélek – új showjában ötvözi a jazzt, a rhythm&bluest, a popot, a soult és a klasszikus zenét. 

Frank Oz Phenomenon, így hirdeti őt a Shablul: Jelenség!

Higgyetek nekem, ez nem túlzás!

Vagy ne higgyetek! Gyertek el szerdán a Shablulba, és győződjetek meg róla, mert ez a pici klipentyű nem lesz elég erre.

Február 2. CSÜTÖRTÖK

A Neve Tzedek szélén, az Eilat út sarkán áll a Neve Schecter a kortárs judaizmus központja.

Többször elsétáltam már a gyönyörűen felújított százéves épület mellett, de úgy látszik, egy koncertmeghívó kellett hozzá, hogy végre bekopogjak…

Egyelőre virtuálisan, és csütörtökön majd személyesen is.

A „Soul Papaz Acoustic Groove” címmel hirdetett koncert valójában két szóló.

Az első Rotem Bar Oré, az Angelsy énekeséé.

Gitár-ének, és valami belülről fakadó tisztaság, és itt ki is fogyok a dícséretből…

A második fellépő Mike Rauss.

Azt hiszem, kincset találtam! (Az egyszál-gitáros trubadúrok iránti közönyöm ellenére. )

Mike Rauss 

Ez a gitárhangzás tiszta, gyönyörű és teljesen egyedi. Improvizációi az egyszerűség virtuozitása. A világban utazgató muzsikus érzékenységét hallom, ahogy minden őt érintő muzsikára reflektál, de végig a saját útján marad. Ez az igazi világzene. Dalok a világról kívül és belül. 

A Neve Schecterben találkozunk csütörtökön, 20.00-kor.

Február 3. PÉNTEK

A pénteket egy déli matiné ajánlattal kezdem. 

Rockra vagy funkra ugra-bugrálod le szívesebben az ebédet? Ezt majd a Levontin7-ben eldöntöd koncert közben.

Yalisaxx más néven Yali Sharon a Dazy’s Fasulia, a Pufferfish és a Vipassana bandákban szaxofonozik, énekel. Ebből következtettem, hogy a rockos, zúzós funk lesz a talpalávaló. 

Jahav Moore-ral duó-showban a frissen megjelent  „Saxpedition” című új lemezt nyomják majd.

Az expedíció új dalokat is felfedez majd: a pörgős rock-funk után Yalisaxx lírai hangját is, a Levontin 7-ben.

A földalatti maszkabál a Pokol kottájából játszik.

Lefordítom: furcsa színházibulira készül a Subterranean Masquarade zenekar és a Hellscore nevű metál vokál a Tmuna Színházban.

Az izraeli etnometál sztárzenekara a Subterranean Masquarade most akusztik nyomja, hogy az acapella együttest a Hellscoret ne nyomják el. És a sok meglepetésvendéget se.

Egy-egy klip a két előadótól, fejben mixeljétek össze.

Ha nem sikerül, akkor Tmuna Színház, péntek.

(A Subterranean Masquarade klipje itt készült, és akusztik koncert volt az is)

Noa, koncert. Elég lenne ennyit írni.

Aztán a helyszín: a Kultúrpalota Zucker terme.

Aztán a klip.

De olyan régi kedvencem… Nem bírom ki, hogy ne meséljem el újra…

„25 éve jöttem először Izraelbe. Az El-Al gépein még – régi szép idők! – videók szórakoztatták az utasokat. Aznap éppen Noa, Achinoam Nini koncertje hangolta az utasokat a távoli Izrael kultúrájára. Kellemes hang, vérprofi zenekar, melodikus dalok, szóval minden adva volt, hogy belealudjak. Ehelyett egyre jobban érdekelt.

Sugárzó keleti nő, aki úgy gyönyörű, hogy nem szép. Izgalmas zenei út, ami az akkor még számomra ismeretlen jemeni zene felől tart Európa felé. És nem fülbemászó volt, hanem szívbemászó.

Jeruzsálemben megvettem mind a három CD-jét. Egy folyamat indult el vele. Sorra követték őt a polcomon az etno zene dívái: Cesaria Evora, Mercedes Sosa, Umm Kulthum, füstös hangok, asszonyi őserő, bársony fájdalom.”

Most pénteken a Kultúrpalotában. 

Gil Dorral, Or Lubianikerrel, Gadi Serivel, 

Noa, Achinoam Nini 

Február 4. SZOMBAT

Maradjunk szombatra is itt a Kultúrpalotában! „Au clair de la lune” a hold fényről szóló francia gyerekdalt címét vette kölcsön az Israel Contemporary Players szombati koncertjéhez.

A program minden darabja az éjszaka csodáit, gyermek álmokat idézi majd.   

A műsor programjából Tibi Cziger klarinét művész, az est szólistája a virtuozitást és humort igénylő darabot Martin Matalon: „Trame XIV concerto for clarinet” című művét ajánlja a Contemporary Players közösségi oldalán. 

Én ugyanonnan, a japán zeneszerző Noriko Baba „au clair d’un croissant” című darabjából csentem el egy videót. Itt a holdfényes gyermekdal zenélő dobozra komponált átiratát halljuk. 

A zenekarra és elektronikára írott verziókat pedig a tel-avivi Kultúrpalota Zucker termében szombat este, az Israel Contemporary Players és Tibi Cziger előadásában, Léo Warinsky vezényletével. 

Edgar Varese „Octandre” című művével pedig én ajánlom az estet.

Hétvégére mindig feltör bennem az évtizedek óta szunnyadó rocker. Ez már úgy látszik örök küzdelem lesz.

Eternal Struggle

Hallgatom a klipjeiket, és kedvem lenne ezt a jól összepakolt, precíz és ütős trashmetalt most rögtön meghallgatni élőben. Sajnos szombatig várni kell, de akkor aztán irány a Gagarin.

A Kids Inside az előzenekar, és aztán Eternal Struggle.

Közeleg egy születésnap, amit minden raggae rajngó számontart: február 6-án lenne 78 éves Bob Marley.

A Rasta Power zenekar még csak 20 éves, de minden évben komoly show-val készülnek az ikon születésnapjára. 

Az idei Bob Marley emlékshow helyszíne a The Zone lesz, az időpont szombat este 21.00.

Élt egyszer egy srác Ausztriában. Abban az évben mikor betöltötte a tizennyolcat, 180 dalt írt. Köztük egyet Goethe „Erlkönig” című versére. Élete végéig több mint 600 dalt komponált, és 100-nál több nagyzenekari művet, kamaradarabot, miséket operákat, pedig csak 31 éves koráig élt. 

Franz Schubertnek hívták, és bár életében alig játszották a műveit, hamarosan kiderült, a srác életműve a klasszicizmus és a romantika határköve.

Egy hét, 5 város, 6 helyszín.

2 koncert turnézik, egy a kamaraműveknek és egy nagyzenekariaknak, de mind a kettőben énekes szólisták is. 

A tél legnagyobb klasszikus zenei megmozdulása a Schubertiáda. 

A Rishon Lezioni Israel Symphony Orchestraval.

Ide írom a koncertek dátumait, a részletes program pedig a linkben.

Szimfonikus zenekari koncert 

Szólisták: 

Rinnat Moriah – szoprán

Roman Rabinovich – zongora

Január 28. szombat 20.30: Tel-Aviv Operaház

Január 29. vasárnap és Január 30. hétfő 20.00: Rishon Lezion Kultúrpalota

Január 31. kedd  20.00: Rehovot Beit Ha’am

A másik sorozat Schubert kamarazenekari műveié.

A szólisták: Hagar Sharvit – mezzo-szoprán 

Hillel Zori – arpeggione

Graham Johnson, Roman Rabinovich – zongora

Február 2. csütörtök 20.30: Tel-Aviv Konzervatorium

Február 3. péntek 12.30: Rishon Lezion Kultúrpalota

Február 4. szombat 20.00: Rappaport Auditorium Haifa

Február 5. vasárnap 20.00: Brigham Young Egyetem Jeruzsálem

A Schubertiáda felvezetését a 18 éves srác „rockslágerével” az Erlköniggel kezdtem és ezzel is fejezem be a Schubertiáda egyik sztárja Hagar Sharvit énekli.