április 2. VASÁRNAP
Ez a harmadik alkalom, hogy francia sanzonokkal – konkrétan Edit Piaffal – indul a hét.
Most egy musical érkezik majd Párizsból, a „Piaf”.
A turné túl van már ötszáz előadáson, egymillió nézőn és hízelgő kritikák százain.
A címszereplő Nathalie Larmit. Őt egyenesen Piaf „törvényes zenei örököseként” aposztrofálja néhány írás. A színpadi műben felcsendül a sanzon-ikon szinte az összes gigaslágere.
Nathalie Larmit-t egy hat-tagú zenekar kíséri majd.
A musical egyetlen előadásra jön Izraelbe, vasárnap, Tel-Aviv Kultúrcsarnok.
„Piaf”
>>
David Sirkis nevét leírtam már vagy 100x, nagyon sok izraeli jazzformációban dobol.
Most a Zónában (the Zone, HaAzor), végre a sor elejére írhatom a nevét, mint zenekarvezetőt:
David Sirkis – dob
Yuval Drabkin – tenor szaxofon
Yoav Eshed – gitár
Guy Moskovich – zongora
Oren Hardy – bőgő
A most megjelenő lemez minden számát David Sirkis komponálta.
Élőben vasárnap:
The Zone
>>
Egy New York-i trió, ami kilóg a sorból, még a rockszakirodalom se tudja őket elhelyezni a metál műfajok ágas-bogas katalógusában.
Imperial Trimphant
Experimentális metál?
Mindenesetre a metálban szokatlan harmóniák, és néha a kortárs jazzre emlékeztető intrók és közjátékok. De ami a legfurcsább, hogy ezzel az extrém zenei világgal is felértek a metálvilág csúcsára.
Az Imperial Trimphant másodszor jár itt nálunk, és most is a Gagarinban lesz majd a koncert, vasárnap.
Három izraeli banda melegít majd előttük: a BorMavet, a Dakat Doomia és az Edellom.
De aztán jön az amerikai vendég, az Imperial Trimphant.
április 3. HÉTFŐ
A rovat rendszeres olvasói már tudják, hogy a Barby Tel-Aviv peremén az izraeli indie zene fellegvára. (És persze sok külföldi fellépőé is.)
Hila Ruach-ot az országos szaksajtó az indie izraeli királynőjének tartja.
Tehát a királynő a várban, mint rendesen.
Hila Ruach:
Hol melankolikus, hol gunyoros dalok tele fájdalommal, fekete humorral…
Ez a műfaj mindig utat talál a kamaszokhoz, aztán úgy maradunk felnőttnek is: a kesernyés íz függői.
Én már javában koncertlátogató voltam a 80-as években, mikor ez hangulat friss trend volt.
A rajongóit persze ez egyáltalán nem érdekli.
Az újszülött indie-fannak az kell, hogy a mai piactól legyen independent az imádott.
És Hila Rauch nagyon független a mai poptól. Ebből nehezen lesz világkarrier, de egy stabil bázis igen, akik kattintanak a megosztókon és minden koncerten ott vannak.
Hila Ruach ilyen sztár a (pop)független vonalon.
A helyszín a Barby, ezt az indei előadóknál akár indigózhatnám is. Hétfő.
Shablul Hoog
Akik szeretik a lendületes, keleti motívumokkal, ritmikákkal bűvészkedő jazzrock funkot, azokat várom hétfőn a Shablulban.
The Hoog
Erről a csapatról eddig mindig lemaradtam, mikor ajánlottam. Na talán most…
…hétfőn.
A héten is tart még a zongorafesztivál a Levontin7-ben:
Stav Goldberg zeneszerző, zongorista.
Első albuma a „Songs” sikere után most a dalokat instrumentális kompozíciók követik: a „Symphony of Water” című lemez. Neoklasszikus zene, ezt a szót találtam az album ismertetőjében, és néhány muzsikustársat, akik neve garancia, hogy érzékeny jazz lüktet majd a kompozíciók mélyén.
Ofer Mizrachi – gitár,
David Michaeli – bőgő,
Amir Bar Akiva – dob, és a darabok szerzője:
Stav Goldberg – zongora.
Levontin7 hétfő
április 4. KEDD
Még mindig a Levontin7, és már megint a zongora, és milyen zongorista…!
Assif Tsahar a Levontin7 gazdája elkényeztet minket, akik a szabad improvizációs muzsikákat szeretjük.
Cooper Moore-t ennek a műfajnak a legizgalmasabb zongoristáját már négy különböző formációban hallhattuk az elmúlt években. (Az egyikben épp a házigazdával, Assif Tsahar-ral játszott együtt.)
Nagyon sok kiváló jazz-zongoristát ismerek, zseniket és virtuózokat is. De kevés olyat, aki a jazz tradícióit ennyire fölényes biztonsággal építi be a szabad improvizációiba.
Lassan két éve írom ezt a rovatot, és kezdek leszokni a legezésről.
De Cooper Moore leg!
Soha nem hallottam még ilyen lehengerlő erejű zongorázást, ami persze tele van meglepő és váratlan váltásokkal, humorral, lírával és…szívvel.
A koncerten trióban játszik majd egy amerikai dobossal, Michael T. Thomsonnal, és az izraeli freejazz jolly-jockerjével, Asaf Shchori bőgőssel.
Cooper Moore a legjobb híd, ha valaki nem fél átkirándulni a jazz szabadabbik oldalára.
Cooper Moore szólója.
A triót majd élőben, kedden…
>>
Kedden kijevi vendégek is érkeznek majd, a Nervy (Нерви) zenekar.
Ukrajna és Oroszország (!) legnépszerűbb indie-rock bandája voltak Putyin inváziójáig, azóta pedig tiltólistán vannak a Nagy Testvér birodalmában.
A zúzós grunge és az akusztikus gitáros balladák egyaránt beférnek a Nervy repertoárjába. Mindenhol szívesen játszanak, ahol ukrán menekültek élnek – ez ma szinte az egész világ –, így érkeznek majd Izraelbe is, egyetlenegy koncertre.
A helyszín a Reading3 lesz, a tel-avivi kikötő északi csücskében.
Nervy – idegek – Ukrajnából. Kedd.
Még magyar turistaként egyszer aludtam azon a jaffói háztetőn – az Old Jaffa Hostel tetején –, ahová most invitálok minden zenebarátot.
A Sandman Project galaktikus utazása startol majd innen kedden 21.00 órakor, az etno, az afro groove-ok, csillagködjeibe.
Tal Sandman gitáros és legénysége a garancia, hogy megéri majd velük repülni a jaffói tetők felett.
Jaffo Amiad 13.
>>
Kedden kétszer is tetőzünk majd. Itt a másik: Bertie.
Nem tudtam meg sokat róla, csak annyit, hogy Angliából jön, és könnyen emészthető britpopot játszik, csipetnyi hip-hop ízzel, kamaszos könnyedséggel. Íme:
De előbb még a háztető címe: Tel-Aviv, Ibn Gvirol 157.
Keddi tetőzés Bertie-vel.
>>
Hoodna a HaHalutz33-ban!
Ha a Barbyról azt írtam, hogy az indie fellegvára, akkor a beer shevai HaHalutz33 ról azt kell írnom, hogy az alter zenék végvára a sivatagban.
Annyit nyomtam már itt a rovatban a Hoodna Orchestrat, de most szólnom kell a Beer Sheva-iaknak is, hogy ki ne hagyják!
Afro- etio- funk- és orient-beat, jó zsíros fúvós kórussal, atom ritmusszekcióval.
12 muzsikus!!!
Kedden irány az Óváros, a HaHalutz utca 33.
Aztán majd meséljétek el, hogy kibírtátok-e tánc nélkül Hoodna Orchestra beer shevai buliját a HaHalutz33–ban!
április 5. SZERDA
Széder-estén még a legelvetemültebb élőzenés klubok is zárva vannak…
április 6. CSÜTÖRTÖK
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy muzsika, úgy hívták, hogy funky.
Detroitból indult, de gurult gurult, és bekebelezte az egész világot.
Olyan öreg volt már ez a muzsika, mint az országút, de sehogy nem akart kimenni a divatból, és még ma is ha táncolni támad kedvünk – nem csak ritmusra rángatózni – csak a jó öreg funky a megoldás.
15 éve is megvan már, hogy csapat kiváló izraeli muzsikus felismerte ezt, és megalapította a The Groove Redamption nevű zenekart. Jó pár évig működtek, játszották a funky slágereket, a nép meg táncolt rá virradatig. Aztán szétszéledtek, mindenki elindult a saját útján, a jó öreg funkyval meg nem törődött senki.
De nemrégiben az alapító Oded Kafri hazatért, és összetrombitálta (vagy inkább dobolta, hisz az volna a mestersége) a Groove Redamptiont.
Egy koncertjük biztos lesz, a helyszín a The Zone, hetedhét országra szóló funky bulit csapnak majd csütörtök este.
Aki nem hiszi, járjon utána!
Kama Kamilara az izraeli tv-nézők leginkább az X-faktorból emlékeznek, ahol azeri nyelvű intróval énekelte el a „Sweet Dreams” című slágert.
Kama Kamila nem a popkarrier édes álmát választotta, inkább a saját útját járja.
Gyermekkorából, Azerbajdzsánból hozott dallamokat öltöztet fel mai – nagyon mai – hangzásokkal, és a népdalénekesek elementáris erejével énekli őket. Csak idő kérdése, hogy ebbe a pszihedelikus etno zenébe mikor szeret bele valamelyik nagy világzenei kiadó.
Addig is itt van nekünk Kama Kamila élőben az Abraham Hostel koncerttermében. Tel-Aviv egyik legjobb hangulatú bulihelye volt a korona előtt, de azóta sajnos ritkán van itt koncert.
Most csütörtökön Kama Kamila időtlen saját népzenéje.
Abraham Hostel, Tel-Aviv
Rishon Lezion, Bella Ciao…, de régen invitáltam ide a rovat olvasóit!
Egy jeges nevű csapat, új, igazi tavaszi showt ígér, az Ice Hokku.
Ők az indie nevű, mindent elnyelő kasztból próbálnak kimászni az elektronika nevű kijáraton, de azért sem nem tánczene, sem nem minimál. Feladom.
A névadásuk beszédesebb az „Ice” az oké, a „hokku” meg a haikura, a tömör japán versformára is asszociál, és a hokira is, a jégen sikló nagy északi figurákra.
Csütörtökön Ice Hokku
Rishon Lezion, Bella Ciao
április 7. PÉNTEK
Ha valaki francia nyelven énekel, nekem akár pop, akár jazz, mindig a sanzonokat juttatja eszembe.
Különösen, ha a dalszerző még rá is erősít erre.
Anat Moshkovski minden egy-személyben.
Ő énekli, komponálja a franciás dalait, és ő viseli ezt a párizsi attitűdöt az izraeli klub- és fesztivál-életben. Üdítő jelenség az indie szintér angolszász túlerejével szemben a virágos kis ruhájában, a csilingelő dalaival.
A Levontin7-ben ritkán van péntek déli matiné, íme a kivétel.
Anat Moshkovski koncertje 13.00-kor kezdődik majd.
április 8. SZOMBAT
„Echo – csendesen, a radar alatt – az izraeli pop egyik legfontosabb és legsikeresebb zenei előadójává vált.“ – Eddig a promo szöveg, én viszont bajban vagyok. Olyan klipet válasszak, amin dögös funkyt nyomat egy többtízezres szabadtéri bulin, vagy olyat, ami egy hosszú jazz intró után lassan ketyegő trip-hopba megy át? Érzelmes soult, R&B-t, oldschool rap-et, bulipopot?
Mert ez mind Echo.
A Barby – ahol a szombati koncert lesz – elég tágas ahhoz, hogy mindez beférjen.
5 album tele slágerekkel, de Echo erre a bulira új dalokat ígér…
A klip viszont egy három évvel ezelőtti koncertfelvétel lesz.
A Barby hangulat miatt…
Színház- és filmrendező, díszlet-tervező. Tanult szakmák szerint: fotográfus, dramaturg. 16 év gyermekkor, 40 év színház, 30 év film és televízió, 5 év újságírás, 14 év tanítás, mégsem vagyok 105 éves!
2015 óta élek Izraelben…
