Na most szakadt el a drótkötelem. Álmomban látom az anyukát a gyönyörű gyerekekkel, a fogságból visszatért egykor zajos kislányt, aki most csak suttogni mer. Terror alatt vagyunk mind. Gyanakszom, ajtót zárok, figyelek mindenre. Vessünk ennek véget. Az a vágyam, hogy ne mi, hanem ők féljenek, de nagyon. Nem érdekel a hogyan, de ennek örökre véget kell vetni. Részemről minden megengedett. Ezzel a szerencsétlen, sunnyogó és tárgyalgató vezetéssel nem jutunk semmire. Az, aki segített megerősödni ennek a bűnöző csoportnak, most ne vezényeljen semmit. Október nyolcadikán kellett volna már elsüllyednie. Itt ez a csodálatos ország a csodálatos állampolgáraival, ebben a működésképtelen államban. Ennél mi többet érdemlünk. Sokkal többet.


Tanár vagyok és mediátor vagyok. Kedvenc területem az agresszió kezelése. 47 évesen 2012-ben jöttem Izraelbe. Autista fiatalokkal dolgozom. Festegetek, meditálok, úszkálok és állatokkal foglalkozom a szabadidőmben.