Reuven Rivlin: a „Soha többé Auschwitz!” ne legyen puszta beszéd

Reuven Rivlin
Reuven Rivlin – Fotó: képernyőkép

Ne legyen puszta beszéd az Auschwitz 79 évvel ezelőtti felszabadításakor megfogalmazott jelszó, a „Soha többé!” – jelentette ki Reuven Rivlin volt izraeli elnök kedden az egykori auschwitz-birkenaui náci német haláltáborban rendezett megemlékezésen.

Reuven Rivlin az Európai Zsidó Szövetség (EJA) által Krakkóban rendezett, az antiszemitizmusról szóló kétnapos nemzetközi konferencia résztvevőivel együtt érkezett az auschwitzi emlékhelyre.

Felidézte: 1945-ben, amikor a lágert felszabadították, a világ magáénak érezte a „Soha többé Auschwitz!” jelszót. „Mindeddig biztos voltam abban, hogy az egész világ tanulságot vont le mindabból, október 7-e óta viszont azon töprengek, jelentenek-e ezek a szavak még mindig valamit?” – fogalmazott Rivlin.

Elmondta:  az auschwitzi emlékhelyen kedden azért imádkoztak, hogy a „múltban megtörtént sötét napok” soha többé ne ismétlődjenek meg.

A szertartáson jelen volt Peter Pellegrini szlovák házelnök is, aki beszédében úgy fogalmazott: Auschwitz-Birkenau „intő jel” a jelenleg  a világot megrázó fegyveres konfliktusok miatt is.

Menachem Margolin rabbi, az EJA elnöke úgy ítélte meg: Európában jelenleg a gyűlölet szintje nem alacsonyabb, mint a holokausztot megelőző időszakban, ezért a holokauszt újból megismétlődhet.

A holokauszt szombati nemzetközi emléknapja alkalmából szervezett krakkói konferencián hétfőn Elon Musk amerikai nagyvállalkozó is részt vett.

Az auschwitzi múzeumot 1947-ben alapították a volt foglyok kezdeményezésére.    

A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A haláltáborban meggyilkolt  emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt. Az áldozatok között volt mintegy 960 ezer zsidó, 70-75 ezer lengyel, 21 ezer cigány, 15 ezer szovjet hadifogoly és 10-15 ezer más nemzetiségű személy.

Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő színhelye: legtöbbjüket, az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert érkezésük után azonnal gázkamrákban pusztították el, mintegy 25 ezer embert pedig a későbbi szelekciók során öltek meg.

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.