Amir Jaron izraeli jegybankelnök azt válaszolta Izrael adósbesorolásának leminősítésére, hogy az izraeli gazdaság szilárd és egészséges alapokon nyugszik – jelentette a The Marker című izraeli gazdasági újság hírportálja vasárnap
„Fontos, hogy a kormány és a kneszet foglalkozzon a Moody’s jelentésében felvetett gazdasági kérdésekkel” – hangsúlyozta az izraeli jegybank, a Bank of Israel elnöke, Amir Jaron a Moody’s pénteki döntésére, melyben az ország történetében először leminősítette A1-ről A2-re az ország adósbesorolását.
A Moody’s jelentése negatív kilátásokat is csatolt a döntéshez, ami azt jelenti, hogy valószínűnek tartják, hogy belátható időn belül még tovább rontják az ország hitelminősítését.
„Izrael Állam a múltban élt már át geopolitikai válságokat olyan időszakokban, amikor a GDP-arányos adósság sokkal magasabb volt, és soha nem késlekedett a kormány az adósságtörlesztéssel. Ebben az összefüggésben nem szabad megfeledkezni a magas növekedési potenciálról és a folyó fizetési mérleg strukturális többletéről sem” – emelte ki a jegybankelnök.
„A piacok és a hitelminősítő cégek izraeli gazdaságba vetett bizalmának növeléséért fontos, hogy a kormány és az izraeli parlament, a kneszet gondoskodjon a jelentésben megjelölt gazdasági kérdések megoldásáról” – tette hozzá Jaron.
„Már több lépést is bemutattak ennek szellemében, köztük a 2024-es költségvetés jóváhagyását a kneszetben az abban foglalt valamennyi kiigazítással együtt” – emlékeztetett a gazdasági vezető.
„Az izraeli gazdaság szilárd és egészséges gazdasági alapokon nyugszik, miközben az innováció és a technológia terén világelső. A múlt nehéz időszakaiban tudtuk, hogyan lehet kilábalni és gyorsan visszatérni a gyarapodáshoz, és az izraeli gazdaságnak megvan hozzá az ereje, hogy ez ezúttal is így legyen” – zárta sorait.
Az izraeli kormány adóssága 2023 harmadik negyedévének végén mintegy 1080 milliárd sékel (mintegy 105 ezer milliárd forint) volt, és azóta tovább nőtt a háborús költségek és a sékel gyengülése miatt.
Az izraeli kormánynak növelnie kellett kötvénykibocsátását a hiány finanszírozása érdekében – ez a GDP 4,8 százalékára ugrott 2024. január végére, és várhatóan eléri a GDP 6,6 százalékát az év végére.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
