Izrael éhínséget idéz elő a Gázai övezetben, a lakosság kiéheztetését háborús fegyverként használja – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az Európai Humanitárius Fórumon elmondott beszédében hétfőn.
Josep Borrell a kétnapos brüsszeli rendezvényt megnyitva hangsúlyozta: elfogadhatatlan, ha civilek kiéheztetését fegyverként használják bármely háborús konfliktusban.
„Gázában már nem az éhínség küszöbén állunk, hanem az éhínség közepén, amely emberek ezreit érinti” – jelentette ki, hozzátéve: a helyzetet súlyosbítja, hogy a Gázai övezetben kialakult éhínség emberi tevékenység következménye.
Szavai szerint a Gázai övezet a háború előtt a legnagyobb szabadtéri börtön volt, ma pedig a legnagyobb temető. „Temetője több tízezer embernek, valamint a humanitárius jog számos legfontosabb alapelvének” – fogalmazott.
Borrell az uniós külügyminiszterek egynapos tanácskozását megelőzően közölte: a külügyek tanácsa előkészíti a tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődő, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának a gázai helyzetről szóló zárónyilatkozatát, amelyben reményei szerint az Európai Tanács „ismételten és még határozottabban” szólít fel humanitárius tűzszünetre.
A főképviselő megemlítette: Spanyolország és Írország azt kérte, hogy az EU függessze fel az Izraellel megkötött társulási megállapodását a humanitárius jog megsértése miatt. Közölte: a szakminiszterek politikai orientációs vitát folytatnak a kérdésben, irányt határoznak meg, „amelynek eredményétől függően meglátjuk, hogy teszünk-e lépéseket”. Közölte viszont, hogy ilyen felfüggesztést az Európai Bizottság javasolhat azon az alapon, hogy a társult fél megsérti a megállapodás 2. cikkét, nevezetesen a humanitárius jog és a humanitárius elvek tiszteletben tartásának kötelezettségét.
„Az európaiak nem dőlhetnek hátra, és nem nézhetik tétlenül, ahogy a palesztin lakosság éhen hal, mert nem juthat hozzá a humanitárius folyosókon az élelmiszersegélyhez, amely csak gyűlik a határon” – fogalmazott Josep Borrell.
Az uniós diplomácia vezetője közölte továbbá: a külügyek tanácsa ismét meg fogja vitatni annak lehetőségét, hogy az EU szankciókat vezet be azon ciszjordániai zsidó telepesekkel szemben, akik erőszakot követtek el palesztinok ellen a megszállt területen.
Josep Borrell, valamint Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos közös nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy Gáza már most is éhínséggel néz szembe, az emberek 100 százaléka hiányosan táplálkozik.
„Ez példátlan. Eddig egyetlen elemzés sem rögzített még ilyen mértékű élelmiszerellátási bizonytalanságot sehol a világon” – fogalmaztak.
Kijelentették: az éhezés nem használható háborús fegyverként, majd úgy fogalmaztak: „amit látunk, az nem természeti veszély, hanem ember okozta katasztrófa, amelyet erkölcsi kötelességünk megállítani”.
A segélyek szárazföldi szállításának sürgős bővítésére és további humanitárius folyosók megnyitására van szükség ahhoz, hogy az élelmiszerellátás biztosítható legyen, valamint orvosi ellátást kapjon Gáza teljes lakossága – írták.
Az EU sürgeti Izraelt, hogy szavatoljon ingyenes, akadálytalan és biztonságos humanitárius hozzáférést minden rászoruló ember számára, és működjön együtt a palesztin enklávéban működő ENSZ-ügynökséggel (UNRWA) és más ENSZ-ügynökségekkel. Az EU elismeri az ügynökségek és a terepen dolgozó civil szervezetek alapvető munkáját, és továbbra is elkötelezett a biztonságuk és a rászorulók akadálytalan hozzáférésének szavatolása mellett – tették hozzá.
