1943-ban születtem Jeruzsálemben.
Anyai ágon a tizedik generáció vagyok Erec-Izraelben.
Anyám apjának családja a Cfatba és Tiberiasba érkező kelet-európai haszid alija (1777) leszármazottja.
Közeli rokonaim közül mindenki más Közép-Európából, magyar nyelvterületről származik: az Osztrák–Magyar Monarchiából.
Apám magyarországi családja Kornfeld (Dagan) Izrael. Apám Egerben született, apja, Áron Dávid az egri hitközség rabbija volt.
Apám nagyapja Kornfeld Ábrahám, a „Makever rebe”, Makó rabbija Kelet-Magyarországon a 19. század végén. Felesége, apám nagymamája, Mirel a Schlesinger családból Pressburgból (Pozsony) való, apja Jehiel Schlesinger rabbi Hatam Szofer közeli tanítványa volt. Mirel bátyja pedig Akiva Joszef Schlesinger, a jeruzsálemi híres rabbik egyike a 19. század végén, a 20. század elején. Mirel családfája itt nem ér véget, mert az elődök sora visszavezet Rasiig.
Apám másik nagyanyja Müller Lea (a Rajna-vidékről), az apja Gabriel rabbi a mai Szlovákia területéről.
Az erec-izraeli gyökereket Weinstock (Goldberger) Haia nagymamám szakította meg, aki tizenhárom éves korában érkezett családjával Erdélyből.
A családom jeruzsálemi, de a családtagok őrizték a szoros kapcsolatot azokkal, akik eredetországaikban maradtak.
Sokat tanultam a családomról az elmúlt ötven évben folytatott családkutatás során. Sajnáltam, hogy sokan voltak köztük, akikkel már nem beszélhettem személyesen, korábban elhunytak, vagy elpusztultak a holokausztban. Minden családtörténet, az enyém és mindenki másé, a zsidó nép történetének keresztmetszete. A történetek együttese történelmünk egésze.
Családkutatásom elsősorban a magyar nyelvterülethez kötődő gyökereimet hangsúlyozza, bár jómagam nem tudok magyarul. Gyerekkorom egy részét Netanjában töltöttem, akkoriban az utcán szinte mindenki magyarul beszélt. Anyám sem tudott magyarul, nem nagyon örült, amikor apám a barátaival és családjával magyarul beszélt, mert nem értette.
Haia nagymamám viszont jól értett magyarul, de nem mert megszólalni, mert éveken át elsősorban jiddisül beszélt.
A családkutatás során megismertem a családtagjaim életéhez más-más időpontban tartozó eseményeket, helyszíneket. Izgalmas kalandregényeket tölthetnék meg velük, de itt beérem ennyivel.
Moti Dagan a Kornfeld, Schlesinger, Müller, Weinstock, Goldberger családból.
A családi album kezdeményezése
1972–1973-ban kezdtem a Jeruzsálemi Héber Egyetemen a mesterképzésen tanulni.
A tanulmányaim folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez a zsidó nép történelméhez és az államtudományokhoz is kapcsolódó témát kerestem: az egyetem zsidó történelemmel és napjaink zsidóságával foglalkozó intézetében a holokauszttanulmányokat választottam.
A vészkorszak tanulása, kutatása nem könnyű feladat. Mindmáig újabb, a korszakról, az eseményekről szóló források kerülnek elő. Az újabb ismeretekkel megváltoznak az értelmezések. A téma pedig nehezen feldolgozható érzelmeket kavar fel.
Az egyik szemináriumot a zsidó identitásról Simon Herman professzor vezette. A zsidó identitás több oldalról megközelíthető és vizsgálható, de a szemináriumon elsősorban azzal foglalkoztunk, hogyan látják az izraeliek önmagukat. Herman professzor a hatnapos háború után vizsgálta az izraeliek identitását, de minket, akkori diákjait más szempontok foglalkoztattak.
Én az akkori izraeli fiatalok gondolkodását formáló és a holokauszthoz kapcsolható tényezőket vizsgáltam azoknál a tanítványaimnál, akiknek történelmet tanítottam, és innen jutottunk el az önképükig. De a legfontosabb dolgok csak a szemináriumi munka után történtek.
Arra jutottam, hogy a tanulókat a számukra elérhető ismeretanyag és a családjuk holokausztérintettségének foka befolyásolja. A tézisem az volt, hogy minden diákot és családját, ha nem is mindig közvetlenül, de érinti a holokauszt, azokat is, akik az arab országokból alijáztak. Azonosulnak az európai zsidóság helyzetével, sorsával: imák hangzanak el értük, adományt gyűjtenek, tüntetnek a helyszíntől földrajzilag távoli pontokon is. Egy szefárd közösség sorsának, például a szalonikinek a megismerése vagy a Líbiában vagy Algériában lejátszódó folyamat követése a megkülönböztetéstől a kényszermunkatáborokig segít megérteni a családok érintettségét a holokausztban.
Elhatároztam, hogy nemcsak a holokauszttal, hanem „a zsidó nép története az utolsó generációk életében” témakörrel is foglalkozni fogok úgy, hogy a tanítványaim családi albumokat készítenek, összegyűjtik, amit a családjukról és a történelmi háttérről tudnak. Az utolsó lökést ehhez Moshe Shamir író cikke adta meg, véletlenül került a kezembe a Maariv című lapban. Shamir ezt a címet adta az írásának: Az apák otthona – legyen új tantárgy az iskolákban. Azt javasolta, hogy a diákoknak a családjuk történetét tanítsák, így erősítsék kapcsolatukat a zsidó néphez és országához.
Elmentem Moshe Shamirhoz, és beszéltünk a tervekről, a munkámról, a következtetésekről, és mondtam neki, hogy a cikke erőt ad a folytatáshoz. Üdvözölte a tervet, biztatott, és arra kért, számoljak be neki a továbbiakról.
A folytatás ismeretes. A tervről cikkek jelentek meg a sajtóban, az oktatási minisztérium részéről is, különböző fórumokon tartottam előadásokat pedagógusoknak, igazgatóknak, oktatással foglalkozó munkatársaknak. Később kiállításokat szerveztem a diákok munkájából, a tanév végén pedig a kész munkákat témák szerint mutattuk be. Minden album keresztmetszete az ország történelmének, az összefoglaló kiállítás mindezt témákra bontotta.
A családtörténeti munkák a tanterv elválaszthatatlan részévé váltak, de sajnos csak a hetedik osztályban, a bar/bat-micva programban.
A családtörténeti munka igazi helye szerintem ott volna, amikor a gimnáziumban a 20. század történelmét tanulják a diákok.
A magam részéről folytatom, a családtörténetet beiktatom a diákokkal közös munkába, de napjainkban az érettségi mindennél fontosabb lett, és a felkészülésre hivatkozva ez is, más hasonlóan értékes feladatokkal háttérbe szorult, és nincs már, aki úgy dolgozna ma, ahogy egykor dolgoztunk.
Héberből fordította Freireich Sommer Ágnes
A magyar kötet megrendelhető:
papírkönyv – Gondolat Kiadó, Írók Boltja
e-könyv – Libri
A könyvbemutató megtekinthető: facebook.com/huilproject
A kötet héber e-könyv változata: e-vrit.co.il
A kötet héber változatának könyvbemutatójáról Frank Peti fényképei: https://www.facebook.com/huilproject
A héber papírkönyv megrendelhető: huilproject2018@gmail.com
