Nyilvános repülési adatokból kiderült, hogy a háború kezdete óta legalább 15 repülés érkezett a dél-izraeli légi bázisra Szerbiából. A szerbiai vámhivatal jelentése szerint az ország több tízmillió dollár értékben exportált lőszert Izraelbe.
A szerbiai állami fegyvergyártó fővállalat az elmúlt hónapokban fokozta az Izraelbe irányuló lőszerexportot, derült ki a belgrádi hivatalos vámadatokból és nyilvános repülési adatok elemzéséből.
A szerb állami fegyvergyártó, a Yugoimport-SDPR júliusban 7,3 millió euró értékben szállított lőszert Izraelbe. Öt járat szállította a fegyvereket Belgrádból Izraelbe. A „Haaretz” és a balkáni oknyomozó kollektíva, a BIRN korábbi vizsgálata szerint az állami fegyvergyártó ebben az évben 15,7 millió euró értékben küldött lőszert Izraelbe. A júliusi adatokkal együtt az idei export összértéke eléri a 23 millió eurót.
Az öt járatot két hullámban hajtották végre. Július 21-én egy izraeli tehergépjármű kétszer repült a belgrádi Nikola Tesla nemzetközi repülőtérre. Másnap három izraeli Hercules repülőgép szállt le ott. A repülőgépek onnan tértek vissza a Beer-Seva közelében található Nevatim légibázisra.
A „Haaretz”/BIRN vizsgálata további három izraeli légierői járatot azonosított Belgrádba és Nisbe (Szerbia) augusztusban, de a hónapra vonatkozó aktuális fegyverexport-adatokat még nem sikerült megszerezni.
A lőszert egy példa nélküli légihíd keretében szállították Izraelbe, hogy pótolják a Cahal által a Hamasz és a Hezbollah elleni harcban széles körben felhasznált számos lövedéket, rakétát, bombát és rakétaelfogót. A „Haaretz” által gyűjtött nyilvános repülési adatok szerint a háború kezdete óta több mint 230 nehéz teherszállító repült be Nevatimba, amelyek stratégiai amerikai készleteket szállítottak a világ különböző pontjairól, elsősorban a Katari Központi Parancsnokságból és a doveri bázisról az Egyesült Államokból. Több száz szállítmány között legalább 15 járat érkezett Belgrádból és Nis-ből, ami Szerbiát Izrael egyik vezető fegyverszállító országává teszi.
Az izraeli védelmi minisztérium múlt heti közleménye szerint a háború kezdete óta 500 teherszállító repülőgép szállított nagy mennyiségű fegyvert és katonai felszerelést Izraelbe.
A szerb kormány megtagadta a szabad információhoz való hozzáférési kérelmekre adott válaszokat, amelyek részleteznék, hogy milyen típusú fegyvereket szállítottak Izraelbe, azzal érvelve, hogy „titkosított információkról van szó”. Marko Djuric szerb külügyminiszter a Jerusalem Postnak adott interjújában szintén nem kívánt nyilatkozni a fegyverszállításokról, és kijelentette, hogy „Szerbia mindig az erőszak és az emberi szenvedés megszüntetésére fog törekedni, és támogat minden olyan megoldást, amelyet az érintett felek elfogadnak.”
2024 februárjában, hetekkel az első fegyverszállítmány után, Aleksandar Vučić szerb elnök és Benjamin Netanjahu miniszterelnök telefonon beszélgettek. Vučić Instagram-bejegyzésében azt mondta, hogy a két vezető a kétoldalú kapcsolatok további előmozdításáról tárgyalt. Netanjahu Twitteren kijelentette, hogy „Vučić Izrael igaz barátja. Megköszöntem neki támogatását, mind szóban, mind tettekben.” Izrael szerbiai nagykövete nemrégiben kijelentette, hogy Izrael nem ismeri el a szerbek által a boszniai muszlimok ellen elkövetett népirtást, és nem vett részt az ENSZ szavazásán a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjának létrehozásáról – ezek a lépések Belgrádban Izrael Szerbia melletti támogatásaként értelmezhetők. Az államfő, Jichák Herzog várhatóan hamarosan hivatalos látogatást tesz Belgrádban.
A fegyverexport Szerbiából folytatódott annak ellenére, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa áprilisban felszólította a fegyverek Izraelbe történő értékesítésének megszüntetésére, hogy „megelőzzék az emberi jogok megsértését és a nemzetközi humanitárius jog megsértését”. Júniusban az ENSZ szakértői csatlakoztak a felhíváshoz, mondván, hogy a fegyverek Izraelbe történő értékesítése „megsérti az emberi jogokat, és az eladó országokat nemzetközi bűncselekmények, sőt népirtás bűnrészességévé teszi.” Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk, két héttel ezelőtt kijelentette, hogy „a Gázai övezet leírhatatlan helyzete” elsősorban annak köszönhető, hogy a Cahal megsérti a nemzetközi jogot.
Júniusban jelentették, hogy az Egyesült Királyság Izraelbe irányuló fegyverexport-engedélyeinek száma meredeken csökkent a háború kezdete óta, a legalacsonyabb szintre 13 év alatt, és hogy több ország, például Olaszország, Kanada és Hollandia korlátozásokat vezetett be az Izraelbe irányuló fegyverexportban. Egy brit diplomata még le is mondott, mondván, hogy az Izraelbe irányuló fegyverértékesítés bűnrészessé teszi a brit kormányt háborús bűnökben.
