…csak a villamosra vártak…

Nyolc halott és sok sebesült – és egy nyílt seb a lelkünkön – a Jeruzsálem úton, ahol a terrortámadás történt október 1-én.

A szomszéd házból egy lány lejön gyertyát gyújtani, már negyedik napja. 

Egy arra járó bringás segít kibetűzni a fekete filctollbetűket: 

Bárcsak a Fény győzne, és véget érne a félelem.

A gyűlölet azonnal ott keringett a helyszínen, mint a dögkeselyű. 

Ben-Gvir már rögtön a gyilkosságok után önelégült arccal uszított a tévében, a helyszínről: 

Ha bebizonyosodik hogy a szomszédos mecsetnek köze volt a terrortámadáshoz, akkor le kell rombolni azt!”  

Ez volt a legfontosabb mondanivalója Izrael második emberének…

Az áldozatok között arabok is voltak…

A megálló másik, kézzel írott tábla-sora az ő gyűlöletére válasz:

Nem a zsidók és az arabok állnak szemben, hanem azok a zsidók és arabok, akik megértik, hogy együtt kell élniük, mert ez a jövőnk és egyenlő felekként kell felépítenünk azt – szemben az erőszakban hívő zsidókkal és arabokkal, akik hisznek a gyűlöletben, és azt gondolják, hogy itt csak egy népnek van helye. Eran Nissan – békeaktivista – Mehazkim.

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.