Izrael közölte az Egyesült Államokkal és az európai országokkal, hogy nem hajtja végre Giora Eiland tervét, amely a Gázai övezet északi részén élők délre való áttelepítését célozza. Ennek ellenére nyugati diplomaták elmondták, hogy Izrael nem oszlatta el teljesen aggodalmaikat, és nehezen tudnak megbízható információkat szerezni az övezet északi részében zajló eseményekről.
Izrael az elmúlt napokban közölte az Egyesült Államokkal és Európa központi országaival, hogy nem tervezi az észak-gázai polgári lakosság teljes evakuálását. Ezen országok azonban kételkednek Izrael kijelentéseiben, és úgy vélik, hogy a kormány nyilatkozatai nem tükrözik hűen az izraeli hadsereg tevékenységét a terepen. Nyugati diplomaták, akik ilyen üzeneteket kaptak Izraeltől, a Haaretznek elmondták, hogy Izrael nem oszlatta el teljesen aggodalmaikat, és hozzátették, hogy nehezen tudnak megbízható információkat szerezni a Gázai övezetben zajló eseményekről.
Körülbelül két hete kezdte meg az izraeli hadsereg műveleteit a Gázai övezet északi részén, Dzsebalija térségében. Hivatalosan a művelet célja a Hamasz katonai infrastruktúrájának megsemmisítése volt, amelyet a szervezet az elmúlt hónapokban helyreállított a térségben. Azonban a Hamasz elleni tevékenységek mellett felmerült a gyanú, hogy Izrael valójában a nyugalmazott vezérőrnagy, Giora Eiland tervét hajtja végre, amely szerint a polgári lakosságot az övezet északi részéről délre, a Necarim útvonalon túlra telepítenék át. Ez a terv a kormány szélsőjobboldali minisztereinek támogatását élvezi, akik az övezet északi részén zsidó települések létrehozását szorgalmazzák.
Az elmúlt két hétben több nyugati ország kormánya fordult Izraelhez, hogy tisztázzák, vajon Izrael végrehajtja-e Eiland tervét, amelyet a nemzetközi közösség, még a leginkább Izrael-barát országok sem támogatnak. Az a félelem, hogy Izraelnek valóban szándékában áll kiüríteni a Gázai övezet északi részét, tovább erősödött, mivel kezdetben nem engedélyezte a humanitárius segélyek bejutását a térségbe. A világ ezt úgy értelmezte, hogy Izrael a helyi lakosság kiéheztetésére törekszik, hogy rákényszerítse őket a délre való távozásra. Az amerikai kormány figyelmeztető levelet küldött Izraelnek, amelyben közölte, hogy ha nem teszi lehetővé azonnal a segélyek bejutását az övezet északi részébe, az hatással lehet a fegyvereladásokra.
Izrael hivatalos forrásai a nemzetközi kérdésekre és kritikákra válaszul kijelentették, hogy nincs szándékuk végrehajtani Eiland tervét, amely több százezer embert kényszerítene délre a Gázai övezet északi részéről. Azonban a Haaretznek nyilatkozó diplomaták bizalmatlanságot mutattak Izrael magyarázataival szemben. „A külügy- és a védelmi minisztérium kapcsolattartói egyértelműen azt mondták nekünk, hogy nem ez a terv, de nehezen tudunk hinni nekik, amikor látjuk a hadsereg tevékenységét a terepen” – mondta az egyik diplomata.
Az izraeli hadsereg májusban és novemberben is műveleteket hajtott végre Dzsebalija térségében, így ez a harmadik alkalom, hogy a háború kezdete óta ebben a régióban tevékenykedik. „Amikor először vonult be oda a hadsereg, megértettük, hogy Izraelnek cselekednie kell a Hamasz ellen” – magyarázta az egyik diplomata. „Másodjára már fenntartásaink voltak, és azt mondtuk, hogy egy politikai terv nélkül, amely a háború utáni időszakra vonatkozik, Izrael kénytelen lesz újra meg újra visszatérni oda. Ezúttal azonban más a reakciónk. Valóban attól tartunk, hogy Izrael egy nagyon veszélyes lépésre készül, amely teljes mértékben sérti a nemzetközi jogot.”
Az Egyesült Államok nyomására Izrael végül humanitárius segélyt engedett be a Gázai övezet északi részére is — ellentétben Eiland tervével, amely a segélyt nyomásgyakorlásra kívánta használni, hogy az ottani lakosságot kitelepítsék. Ennek ellenére, egy segélyszállításban részt vevő ország diplomatája szerint: „A jelenleg bejutó mennyiség nagyon messze van attól, amit látni szeretnénk. Láttunk némi pozitív elmozdulást, de még mindig messze vagyunk a szükséges szinttől. Mi és más országok továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy sokkal több segélyt kell bejuttatni.”
A nemzetközi közösség aggodalma tovább fokozódott, mivel jelenleg szinte semmilyen nemzetközi segélyszervezet nem működik a Gázai övezet északi részén, és a nemzetközi média sem tudósít onnan. Ezért az egyetlen jelentésforrás az övezetről Izrael és a Hamasz. „Szinte senki nincs a térségben, aki hitelesen tudna tudósítani a valós eseményekről” – magyarázta egy diplomata. „Ez csak tovább erősíti a találgatásokat arról, hogy valójában mit akar elérni Izrael ezzel a hadművelettel.”
A védelmi rendszer magas rangú tisztviselői a múlt héten a Haaretznek elmondták, hogy a kormány célja inkább a Gázai övezet nagy részeinek lassú annektálása, mint nyomásgyakorlás a túszok szabadon bocsátására irányuló megállapodás előmozdítása érdekében. A terepen szolgáló parancsnokok megerősítették, hogy az a benyomásuk, hogy a művelet célja az, hogy rákényszerítsék a helyieket, hogy délre vonuljanak, Eiland javaslata szerint.
Főkép: Katonák a Gázai övezetben, ebben a hónapban – Fotó: Izraeli Hadsereg sajtószolgálata
