Gáza jelentős részben földig rombolva; a teljes városrészekből evakuált palesztinok nagy része sátortáborokban tengődik, ahol kisbabák kihűlnek, meghalnak, a felnőttek fáznak és éheznek.
S továbbra is a Hamász az úr, mert a terrorizált tömegek csak a teli asztalok mellett elmélkedő, jóllakott politikusok álmaiban kelnek fel bántalmazóik ellen. A valóságban megpróbálnak túlélni, és egyszerre rettegnek az izraeli bombáktól és a Hamász verőlegényeitől – ha ki mernék nyitni a szájukat.
A légifelvételek drezdai mértékű pusztítást mutatnak. Nem mondhatjuk majd, hogy nem tudtuk. Ez mind a mi, minden izraeli és minden zsidó lelkiismeretét is terhelni fogja. Ahogy minden német még ma is generációkra megbélyegzett, mi is azok leszünk, ha nem állítjuk le, ami történik – az értelmetlen pusztítást. Gerillahadsereg ellen nem lehet tisztességes, a nemzetközi háborús törvényeket betartó hadsereggel harcolni. Amerikának sem sikerült Vietnámban, nekünk sem Gázában.
Ráadásul örökre vége lesz Izrael holokauszt miatt megszavazott jogosultságának. Az ENSZ és mások szavazata nélkül is jogunk van saját államhoz, de mégis azért jöhetett létre Izrael a nemzetközi törvények támogatásával, legitim módon, mert a holokauszt után a népek többsége megszavazta, hogy megszülethessen.
Páriák leszünk a népek között, és ujjal mutogatva kényelmes geopolitikai helyzetekben lévő népek vezetői azt mondhatják – s talán már mondják is – ránk, hogy mi sem vagyunk különbek a Deákné vásznánál.
Nem mi akartuk, nem mi kezdtük ezt a háborút. Brutálisan ránk támadtak, ártatlan civileket gyilkoltak, erőszakoltak, raboltak el. Jogosan, és teljes nemzeti konszenzussal léptünk harcba a gyilkosok ellen. De most már elég a ma már sehová sem vezető háborúból!
Mindenekelőtt a zsidókra mindig is jellemző humanizmus nevében elég. Ha csak egy ártatlan ember él Gázában, aki nem köpködött, nem ütötte az odahurcolt izraeli kisgyerekeket és nőket tavaly, október 7-én, már akkor is elég.
Elég a háborúból túszainkért is, hogy hazakerülésükig legyen számukra étel, hogy legalább egy kicsit emberibb körülmények között tartsák őket a gyilkos emberrablók.
Elég a háborúból a humánum, az emberség nevében, hogy a szerencsétlen gázai civilek ne fagyoskodjanak sátraikban, hogy eljussanak hozzájuk a nemzetközi humanitárius segélyek, hogy életben maradjanak – már csak önös érdekből is, mert vérük örökre ránk vetül.
Elég a háborúból, mely most már kizárólag az Izraelt vezető messianisztikus politikusok őrült terveit és Netanjahu túlélését szolgálja. Mindeközben az ország gazdasága egyre romlik, a társadalmi szövete szétszakad, és lassan polgárháború szélére sodródik. A nemzetközi megítélés pedig komoly veszélyt jelent a diaszpóra zsidóságának jövőjére is.
A 12-es TV csatorna közvélemény-kutatása szerint Izraelben a lakosság 71 %-a támogatja a túszalkut a gázai háború befejezéséért cserébe. Az állandó háborús propaganda, és a 14-es Netanjahu-szócső TV csatorna sulykolta uszítás ellenére is csak a közvélemény 15 %-a nem látná szívesen ezt a kettős alkut. Izrael döntő többsége le akarja zárni történelmünknek ezt a szomorú és véres fejezetét.
Azonnal meg kell kötni a túszalkut, haza kell hozni testvéreinket, és be kell fejezni ezt a ma már teljesen értelmetlen, katonáinkat is naponta veszélyeztető, nekünk is ártó öldöklést.