Miközben a világ újrarendezi magát, mi koktélozunk. Trump kezet ráz egy volt al-Kaida harcossal, Herzog díszokleveleket gyűjt, Netanjahu egyre inkább egy rosszul megírt tragikomédia főszereplője, mi pedig ülünk a tévé előtt, és megpróbáljuk eldönteni, melyik a valóság, és melyik a szatíra.
A King David szálló medencéjénél, díszes kanapékon, jeges poharakban csilingel a jég. Ott áll a köztársasági elnökünk, Herzog, és rezzenéstelen arccal veszi át az újabb tiszteletbeli címet. Már nem is tudom követni, hányadik. Miközben Gázában a romok alól szedik ki a halottakat, itt nálunk, Jeruzsálemben, valaki gondosan elhelyezte a vörös szőnyeget. Hát nem gyönyörű?
Herzog egykor még reményt keltett bennem. Azt hittem, ő lesz az a szelíd erő, aki ki tudja mondani, amit a többiek már nem mernek. Ehelyett lett belőle egy rezzenéstelen bólintás Netanjahu minden lépésére. Nem gyengeségből, hanem hideg számításból. És nincs annál ijesztőbb, mint amikor egy lágy hangú ember szolgálja a durva rombolást.
Herzog nem vesz tudomást semmiről. Nem a háborúról. Nem a túszokról. Nem a szélsőségesek térnyeréséről. Nem a közelgő zsarnokságról. Ő beszédeiben egyensúlyról és „élő demokráciáról” szónokol, miközben az ország kettészakad. De ne bántsuk – ő csak egy fogaskerék a gépezetben, ami immár végleg lesiklott a sínekről.
Közben a Közel-Kelet átrendeződik. Donald Trump, az amerikai káosz koronázatlan királya szelfit készít a szíriai elnökkel, és “kemény, vonzó fiatalembernek” nevezi. Nem lehet eldönteni, hogy ez diplomáciai áttörés vagy egy rossz paródia. És mégis: míg Netanjahu örök háborút, elzárkózást és vért ígér, Trump legalább tűzszünetet, régiós szövetségeket és fogolycserét.
Trump, aki korábban a világot egy tévéműsorként vezette, most újra a reflektorfénybe vágyik – és mit ad isten, úgy tűnik, hogy ezúttal a béke nevében. Kezet ráz, megállapodik, és még az is lehet, hogy történelmet ír. Közben mi, izraeliek, azon veszekedünk, hogy ki balos, ki áruló, és hogy hány rakétát kell még ledobnunk, hogy vége legyen a háborúnak.
És akkor ott van Trump, akinek minden „ötlete” egy szélfútta szalvétára firkantott szlogen, mégis ő az egyetlen, aki – paradox módon – megmozgatja a térséget. Mert nála a káosz nem hiba, hanem stratégia. És ki tudja, talán ez a stratégia egyszer tényleg békét szül.
Netanjahu közben tovább menetel – nem tudni pontosan hová, de biztosan előre. Mármint előre a szakadék felé. Nincs vízió, nincs stratégia, csak a háború, a vér, a túszok, és a szent koalíció, amely mindent túlél. Még azt is, hogy Izrael közben teljesen elveszti kapcsolatát a régióval, a világgal, sőt, önmagával.
Izrael – ahelyett, hogy felpattanna erre a történelmi vonatra – inkább tovább ássa a saját gödrét. A társadalom egyre zsibbadtabban fogad minden újabb bombázást, minden újabb halottat. A mondat, hogy „nincsenek ártatlanok Gázában” mára nem botrány, hanem alapvetés lett. Az ország jobboldali tömbje elvesztette morális iránytűjét, és csak a hatalomhoz való görcsös ragaszkodása tartja egyben. Egyre hangosabbak, egyre agresszívabbak – mert rettegnek attól, hogy ez az egész összeomlik.
A legijesztőbb az, hogy a társadalom egy jelentős része ezt már teljesen természetesnek veszi. Hogy a Gázában történő tömeges halálesetek csak statisztikák. Hogy az izraeli nacionalizmus már nem szégyellnivaló, hanem kívánatos. Hogy a demokrácia „unalmas luxus”, amit csak akkor idézünk, ha valakit épp le kell hallgattatni.
Miközben az államelnök épp újabb plecsnit kap, a külügyminiszter gyakorlatilag nem létezik, és a miniszterelnök a koalíciójának utolsó fikarcnyi stabilitását is a háború fenntartásával próbálja megőrizni – a Közel-Kelet már továbbment. A régió országai egymással egyezkednek, Iránnal tárgyalnak, és békét emlegetnek. Nélkülünk. Mert, mint a közel-keleti mondás tartja: „Ha nem vagy meghívva az asztalhoz, te vagy a menü.”
Izrael most nem meghívott. Izrael most tálalva van.
Salátakísérletező fotós grafikus túrázó blogger, az Izraelinfo alapító főszerkesztője
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
