A Trump-kormány szankciókat vezetett be a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) négy bírája ellen. A szankciók értelmében az érintettek amerikai vagyona befagyasztásra kerül, beutazásukat az Egyesült Államokba korlátozzák, és tilos lesz számukra az amerikai területen bonyolított ügyletekben való részvétel.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter közölte, hogy a szankciókat „Donald Trump elnök elnöki rendelete alapján” rendelte el. Indoklása szerint a bírók „közvetlenül részt vettek az ICC azon törekvéseiben, hogy vizsgálatot indítsanak, letartóztassanak vagy bíróság elé állítsanak amerikai vagy izraeli állampolgárokat az Egyesült Államok vagy Izrael beleegyezése nélkül.”
A szankciókban érintett négy bíró közül ketten – Reine Alapini-Gansou (Benin) és Beti Hohler (Szlovénia) – azok közé tartoztak, akik jóváhagyták a letartóztatási parancsokat Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a volt védelmi miniszter, Joav Galant ellen. A másik két bíró – Solomy Balungi Bossa (Uganda) és Luz del Carmen Ibáñez Carranza (Peru) – jóváhagyták amerikai katonák afganisztáni bevetéseinek kivizsgálását.
Rubio hozzátette, hogy a négy bíró „aktívan részt vett az ICC alaptalan és illegitim eljárásaiban, amelyek célja az Egyesült Államok és szövetségese, Izrael elleni fellépés. Az ICC hamisan állítja, hogy korlátlan hatáskörrel rendelkezik amerikai és szövetséges állampolgárok kivizsgálására, vádemelésére és elítélésére. Ez a veszélyes állítás és a hatalommal való visszaélés aláássa az Egyesült Államok és szövetségesei – köztük Izrael – szuverenitását és nemzetbiztonságát.” A külügyminiszter hangsúlyozta: „Az Egyesült Államok minden szükséges lépést meg fog tenni szuverenitásának, Izrael szuverenitásának és más szövetségeseinek védelme érdekében az ICC illegitim tevékenységével szemben.”
A Nemzetközi Büntetőbíróság közleményben reagált: „Ezek az intézkedések egyértelmű kísérletet jelentenek egy olyan nemzetközi igazságszolgáltatási intézmény függetlenségének aláásására, amely 125 tagállam megbízása alapján működik. Az ICC igazságot és reményt nyújt felfoghatatlan borzalmak áldozatainak, miközben a Római Statútum rendelkezései szerint a legmagasabb szintű jogállamiságot és jogi garanciákat biztosítja a vádlottaknak és az áldozatoknak egyaránt. Az ilyen szankciók nem segítik azokat az állampolgárokat, akik konfliktusokba rekedtek – ellenkezőleg, bátorítják azokat, akik úgy gondolják, hogy büntetlenül cselekedhetnek.”
A bíróság hozzátette: „Ezek a szankciók nemcsak az érintett bírák ellen irányulnak, hanem mindenki ellen, aki támogatja a bíróság munkáját – beleértve a tagállamok állampolgárait és cégeit is. Az intézkedések ártatlan áldozatokkal, a jogállamisággal, a békével, a biztonsággal és az emberiség lelkiismeretét legmélyebben megrázó legsúlyosabb bűncselekmények megelőzésével is szembemennek. Az ICC kiáll munkatársai mellett, és változatlanul folytatja munkáját a Római Statútum és az igazságosság, tisztességes eljárás és áldozatvédelem elvei szerint, hogy igazságot szolgáltasson a háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és agresszió áldozatainak.”
2023 novemberében a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogadta Karim Khan akkori főügyész kérelmét, és bejelentette, hogy elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Joav Galant volt védelmi miniszter ellen, azzal a váddal, hogy emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el a Gázai övezetben. A bíróság közleménye szerint, amely a 2023. október 8. és 2024. május 20. közötti időszakra vonatkozik, megalapozott a gyanú, hogy a két izraeli vezető felelős gyilkosságért, éheztetés alkalmazásáért mint harcmodorért, üldöztetésért, valamint civil lakosság szándékos megtámadásáért.
Az elfogatóparancs kiadásának egyik következménye, hogy az ICC-hez tartozó 124 tagállam köteles letartóztatni és Hágába kiadni Netanjahut és Galantot, ha belépnek az adott ország területére.
Izrael múlt hónapban hivatalosan kérte a bíróságtól a Netanjahu és Galant elleni elfogatóparancs visszavonását arra hivatkozva, hogy az ICC nem rendelkezik joghatósággal az izraeli–palesztin konfliktus ügyében. A visszavonási kérelem benyújtására nem sokkal azelőtt került sor, hogy a Wall Street Journal nyilvánosságra hozta: Karim Khan egyik csapattagja azt állította, hogy Khan többször is megerőszakolta őt. A lap szerint Khan kérlelte a nőt, hogy ne tanúskodjon ellene, arra hivatkozva, hogy ezzel ártana a Netanjahu és Galant elleni elfogatóparancsok kiadására irányuló törekvéseknek – mivel tudta, hogy a nő ezek kiadását támogatja.
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
