Első ízben tartott átfogó stratégiai értékelést a Cahal vezérkara a 2023. október 7-i háború kitörése óta. Ejal Zamir vezérkari főnök a tanácskozáson kijelentette: 2026-nak a stabilizáció és az erőépítés évének kell lennie, mivel a 2025-re tervezett hadseregfejlesztési időszakot a kormány döntése miatt el kellett halasztani – a gázai hadműveletek folytatása érdekében.
A Hamasz továbbra sem szenvedett végleges vereséget, és Izrael jelenleg ismét egy olyan megállapodási tervről tárgyal, amely hasonlít az év eleji és a tavaly év végi tárgyalások során felmerültekre – néhány új feltétellel kiegészítve. Zamir ugyanakkor figyelmeztetett: még ha a Hamaszt nem is sikerül teljesen legyőzni, a hadseregnek feltétlenül szüksége van egy hosszabb hadműveleti szünetre, hogy visszanyerje harcképességét.
„A Cahal értékei, a belső kohézió és a hosszú távú kitartás lesznek a kulcsfontosságú tényezők a jövőben” – hangsúlyozta a vezérkari főnök.
A hadsereg a 2025-ös évre tervezte az „újjáépítés és megerősítés” időszakát, de ezt el kellett napolni a „Gideon Harckocsik” hadművelet meghosszabbítása miatt, miután a politikai vezetés a túszalku kiszélesítése helyett a harcok folytatása mellett döntött.
A vezérkari ülésen felszínre kerültek a terepen jelentkező problémák: össze nem szokott, vegyes egységek harcolnak együtt, emberhiány nehezíti a működést, a kiképzési gyakorlatok pedig sorra elmaradtak. A frontvonalban szolgáló parancsnokok szerint ez már a hadműveleti hatékonyság rovására megy.
Zamir burkoltan, de világosan jelezte: a hadsereg hosszú távon nem működhet a társadalmi támogatás nélkül. „A Cahal köteles átlátható lenni a közvélemény felé, amely a fiait küldi harcba” – fogalmazott. Ez nemcsak a hadviselés módszereire, hanem annak céljaira is vonatkozik.
A vezérkari főnök arra is figyelmeztetett: meg kell őrizni a háború során elért eredményeket – különösen Rafiah esetében. Ha például az izraeli erők kivonulnak a stratégiai fontosságú Morag-folyosóból, és a menekültek visszatérnek ellenőrzés nélkül, a Hamasz is könnyedén visszaszivároghat – ahogyan az korábban már megtörtént más övezetekben.
Zamir szerint 2026-nak a hadsereg újraépítéséről kell szólnia – ez nemcsak gyakorlatokat jelent, hanem új egységek, harccsoportok létrehozását is. Ezt azonban jelenleg gátolja az aktív hadviselés és a hadképességek hiánya.
A jövőben a határvédelem kizárólag „offenzív jelenléten” alapulhat – vagyis aktív katonai jelenléten az ellenséges területeken is. Izrael jelenleg három „biztonsági zónát” tart fenn: öt előretolt állást Dél-Libanonban, kilencet a Golán-fennsíkon, és több mint tízet a Gázai övezet határán belül.
Zamir hangsúlyozta: többé nem szabad alábecsülni az ellenség képességeit. A Hamasz és a Hezbollah hosszú ideig észrevétlenül erősödhetett. A megváltozott térségi helyzet most több befektetést követel a hírszerzés és a technológiai fejlesztések terén.
Új katonai oktatási részleget is létrehoznak majd, amely az elmúlt két év tapasztalatait rendszerezi és építi be a kiképzésekbe. A részletes hadgyakorlatok és a manőverek értékelései hamarosan megkezdődnek.
A vezérkari értékelés világos üzenetet közvetített: a hadsereg kimerült, és a jelenlegi gázai hadviselés hosszú távon nem fenntartható. A Cahal megújulásához békésebb időszakra, gyakorlatozásra, társadalmi támogatásra és stratégiai tisztánlátásra van szükség – mindez pedig politikai bölcsességet és felelősségvállalást igényel.
Újságíró
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
