Izrael titkos fegyvere: mesterséges intelligencia a jövő előrejelzésére

Izraelben működik egy különleges, sokak számára szinte ismeretlen, de stratégiailag kiemelkedően fontos kezdeményezés: a „Horizon Line” nevű mesterséges intelligencia-alapú rendszer. Célja, hogy időben felismerje és előre jelezze a globális trendeket, válságokat és geopolitikai átrendeződéseket. Bár első hallásra science fictionnek tűnhet, a rendszer már számos alkalommal bizonyította hitelességét: előre jelezte a koronavírus-járványt, a robotika térnyerését, és már 2018-ban felhívta a figyelmet az Egyesült Államok és Kína közötti hidegháborús verseny felerősödésére.

A projekt eredetileg 2018-ban indult a hírszerzés részeként, Israel Katz minisztersége idején. Akkoriban egy kísérleti laboratóriumként működött, amely big data elemzésére és mesterséges intelligencia-alapú modellekre támaszkodva próbált meg korán észlelni globális változásokat. Az évek során a labor önálló egységgé nőtte ki magát, majd a hírszerzési minisztérium megszűnésével Gila Gamliel vezetésével került át a Tudományos, Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. Ma már több alrendszerből áll, amelyek közösen dolgoznak a jövő „feltérképezésén”.

Négy pillérre épülő rendszer

A „Horizon Line” valójában négy különböző rendszer szövetsége:

1. Trendazonosító modul – társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokat vizsgál, és azonosítja az újonnan kibontakozó tendenciákat.
2. Technológiai előrejelző rendszer – több mint 4000 lehetséges jövőbeli technológiát tartalmazó adatbázisra épül. Itt mesterséges intelligencia „ügynökök” vitatják meg egymás között a fejlesztések potenciális hatásait.
3. Ellátási láncokat vizsgáló egység – a közelmúltban vált operatívvá, különösen a védelmi minisztérium támogatására, amikor globális beszállítói válságokra kellett reagálni.
4. Horizon Line stratégiai labor – a legújabb és legösszetettebb alrendszer, amely átfogó horizontszkennelést végez nyolc globális tématerület mentén.

A rendszer éves költségvetése 4–5 millió sékel, ami viszonylag szerénynek számít, figyelembe véve, hogy a célja a kormányzati döntéshozatal támogatása a legmagasabb szinten.

Nyolc vizsgált terület

A kutatók szerint a világ komplexitását nyolc fő dimenzió mentén lehet megragadni:

• ideológiák, vallások és eszmék,
• klímaváltozás és természeti erőforrások,
• demográfiai változások,
• nemzetközi kapcsolatok,
• globális gazdaság,
• társadalmi változások,
• technológiai fejlődés,
• geopolitikai mozgások.

A rendszer legfontosabb felismerése, hogy ezek a dimenziók szorosan összekapcsolódnak, és egymásra gyakorolt hatásuk megértése nélkül nem lehet átfogó képet kapni a jövőről. Ez a holisztikus megközelítés különbözteti meg más előrejelző rendszerektől.

Milyen trendeket azonosítottak eddig?

Az elmúlt években a „Horizon Line” előrejelzései rendre beigazolódtak. A mesterséges intelligencia már 2017–2018-ban felvetette, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség nem múló, Trump-érához kötött epizód, hanem mélyebb, strukturális rivalizálás. Hasonlóképp figyelmeztetett a robotika forradalmára, amely nem csupán ipari gyártási folyamatokat, hanem az egész szociális ellátórendszert átalakíthatja – például az idősgondozásban. A COVID-19 kitörése előtt szintén érkeztek figyelmeztetések a globális járványveszélyről.

Legutóbbi jelentése 2035-ig tartó folyamatokat vizsgál. A főbb megállapítások:

• a világ egy többpólusú világrend felé halad, ahol az USA dominanciája fokozatosan csökken;
• a gazdasági modellek gyengülnek, az egyenlőtlenség társadalmi feszültségeket generál;
• újra erősödnek a klasszikus államközi háborúk, legyen szó Ukrajnáról, a Közel-Keletről vagy a Tajvan körüli konfliktusról.

Egyes kutatók már azt is felvetik: lehet, hogy a „harmadik világháború” nem egyetlen globális összecsapásként tör ki, hanem párhuzamos regionális háborúk sorozataként – amelynek jeleit ma már látjuk.

És Izrael? Stratégiai következmények

Az izraeli kormány számára a legfontosabb üzenet: nem lehet kizárólag az Egyesült Államokra támaszkodni. A „Horizon Line” szerint Izraelnek új szövetségeket kell építenie, különösen Indiával és Európával, és aktív szereplővé kell válnia az indopacifikus térségben, amely a következő évtizedek gazdasági és technológiai központja lehet.

Belföldön a kutatók az oktatási rendszer reformját sürgetik: az AI korában olyan készségeket kell fejleszteni, amelyek versenyképessé teszik a következő generációt a gyorsan változó világban. A rendszer figyelmeztetései szerint Izrael számára kulcskérdés, hogy időben reagáljon a globális átalakulásokra, különben könnyen lemaradhat.

A „Horizon Line” nem pusztán riportokat gyárt. Amikor azonosít egy trendet, annak következményeit lebontja a kormányzati apparátus szintjeire: például a robotika esetében a gazdasági minisztériumnak javasolta, hogy készítse elő az ipari gyártás robotizációját, míg a szociális tárcának azt ajánlotta, vizsgálja meg a robotizált idősgondozás lehetőségeit. A rendszer így próbálja elérni, hogy az előrejelzésekből konkrét cselekvési tervek szülessenek.

A rendszer hatékonysága nem a technológián múlik, hanem azon, hogy a döntéshozók hajlandóak-e valóban beépíteni a figyelmeztetéseket a politikába. Az október 7-i támadás példája mutatja, hogy ha a figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyják, a legfejlettebb rendszerek is tehetetlenek. Maga a projekt vezetője, dr. Viktor Israel is elismerte: nincs olyan AI, amely helyettünk hozna döntéseket – a politika végső soron emberi felelősség.

A teljes írás (héberül) itt olvasható a Ynet-en
Szemlézte és szerkesztette: frankpeti