Drága barátom vagy te nekem! – szólította meg egy korábbi kormányzati szövetségük alatt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Avigdor Liebermant, a Hazánk Izrael párt vezérét. Netanhaju ezt a mondatot most megismételhette. A főleg az egykori Szovjetunió területéről bevándoroltak szavazataira támaszkodó jobboldali-nacionalista párt (héberül: Jiszrael Bejtenu) bevonása a koalícióba sokba kerül a kormányfőnek. A védelmi tárcát átvevő, 1958-ban Kisinyovban született Lieberman viszont belement az alkuba, s hatfős frakciójával csatlakozott a jobboldali, szélsőjobboldali és vallásos pártokból álló koalícióhoz.
Netanjahu az eddig egyfős többség helyett már 66 képviselő szavazatára számíthat a 120 fős Kneszetben. Egy képviselőnő ugyanis sietve elhagyta Lieberman frakcióját. Netanjahunak szüksége volt az új szövetségesre, mert kétéves költségvetést akar megszavaztatni a törvényhozásban. Az ultraortodox pártok és a Zsidók otthona (HaBajit haJehudi) párt szélsőségesei részéről is zsarolható volt. Bibinek tehát stabilabb kormány kellett. Előzőleg tárgyalt a Cionista tábor nevű balközép tömörülés vezetőjével Jichak Herzoggal, de a balra nyitást nem gondolhatta komolyan. Herzogék ugyanis tárgyalni akartak a palesztinokkal. Netanjahunak így is sikerült egy csapással két legyet ütnie: miközben semlegesítette a kormánytaggá avanzsált Liebermant, mesterien lejáratta hívei előtt Herzogot.
– Tizedessel pótoltak egy altábornagyot – írta a minisztercseréről az izraeli sajtó. Liebermanék elérték, hogy jelentősen emeljék azoknak az idős (főleg exszovjet) bevándorlóknak a nyugdíját, akik nem vagy alig dolgoztak Izraelben. A koalíciós megállapodásba bekerült, hogy terroristákra ezentúl halálbüntetés is kiszabható. (Utoljára a náci háborús bűnös Adolf Eichmannt végezték ki 1961-ben Izraelben.)Az 1978 óta Izraelben élő, komoly katonai múlttal nem rendelkező Lieberman védelmi miniszter lett, egy másik frakciótársa a bevándorlási tárcát kapta. A védelmi tárca éléről távozni kényszerült Mose Jaalon, a korábbi vezérkari főnök, akinek eddig sikerült megállítania a háborút Golán-fennsíknál. Jaalon elítélte a szélsőjobboldali radikálisokat, magára haragítva ezzel Netanjahu koalíciós társait.
A kormányzó koalíció kibővítését bejelentő sajtóértekezleten Netanjahu angolra váltott, s a palesztinokkal való megegyezési szándékáról beszélt. A korábban külügyminiszteri posztot is betöltő, e minőségében 2010-ben Budapesten szintén megfordult Lieberman is elmondott egy angol nyelvű mondatot, amelyben a „végső rendezés” melletti elkötelezettségéről szólt. A kétállamos megoldásról egy szót sem szólt, a tárgyalásokat azonban nem zárta ki kategorikusan.
Lieberman kinevezését idegesen fogadták az arab államokban, például a ma Izraellel inkább baráti hangot megütő Egyiptomban. Aggodalmát fejezte ki az amerikai külügyi tárca is. Hasszan Naszrallah a libanoni síita vezér egyenesen „bolondnak” nevezte őt.
Netanjahu a kinevezés pillanatában kijelentette: a nemzetbiztonsági politikát továbbra is a miniszterelnök, a védelmi miniszter és a vezérkari főnök közösen határozza meg. Barack Obama amerikai elnök és külügyminisztere, John Kerry már régen tudomásul vették, hogy Netanjahu nem akar megoldást a palesztinokkal.
Igaz, a palesztin oldalon sem talál Washington békepartnert. Kevesen fűznek reményeket a júniusban Párizsban összeülő közel-keleti békekonferenciához. Netanjahu a pillanatnyi stabilitás egyik fontos eleme, s részese az Egyiptommal és Szaúd-Arábiával alakuló csendes szövetségnek. A palesztinok ebből kimaradnak.
Izraelben élő szégyenlős szerkesztő/újságíró
