“Ha harminc évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy Izraelben minőségi borok készülnek majd – kinevetem. A whiskyvel is hasonló a helyzet, csak egy kicsit tovább tart majd a folyamat.”
Dávid Zibell éppen egy szabadtéri rézüstből csapolt folyadék alkoholfokát méri. Ezután nekiáll felcímkézni a lepárlóüzemben sorakozó whiskys palackokat. A Golán-fennsíkon járunk, a Kácrin városa mellett található ipari parkban. A kipás-szakállas Zibell, az apró üzem tulajdonosa, Kanadából vándorolt ősei földjére 2014-ben. Ő volt az első, aki whiskyt palackozott Izraelben. Termékei a múlt hónapban kerültek kereskedelmi forgalomba.
Izrael nem az a kimondott alkohol-nagyhatalom. A legismertebb márkái a Macabbee és a Goldstar sörök – átlagos minőségű termékek. Ezenkívül arakot, azaz ánizspálinkát készítenek, ami elsősorban az idősebb, arab országokból bevándorolt lakosok között népszerű. Az utóbbi évtizedben azonban érzékelhető a változás a piacon. Egyre több világszínvonalú borászat nyílik, és megjelentek a különleges termékeket előállító magán sörfőzdék – ilyen például a szintén a Golánon előállított Bazelet márka -, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi versenyben is. Most talán eljött az ideje annak, hogy Izrael rákerüljön a whisky-térképre is.
“Mindig is a whisky volt a szenvedélyem, és manapság egyre nagyobb az ital iránti érdeklődés. Az izraeli whiskyforgalom 45%-kal emelkedett az elmúlt három évben. Máshol ez a trend már korábban elkezdődött, de ide csak később ért el” – mondta Zibell, a Golan Heights Distillery tulajdonosa.
“Az izraeli whiskykészítők kihasználják az ital nemzetközi felfutását” – tette hozzá Jonátán Jisáj, az Izraeli Whiskey Egyesület alapítója. Az egyesületnek 2003-as alapításakor csak néhány tagja volt, mára azonban több, mint ötezren vannak. A tagok whiskykóstoló rendezvényeken találkoznak, előadásokat hallgatnak, és időnként Skóciába is eljutnak tanulmányi kirándulásra. Jelenleg három kis cég foglalkozik lepárlással Izraelben, versengésük barátinak mondható a szűk piacon.
A Golánon működő Pelter borászat volt az első, mely whiskygyártással próbálkozott 2013-ban. Tál Pelter tulajdonos Franciaországban vásárolta lepárlóját. A szeszfőzés családi hagyomány náluk: nagyapja az amerikai alkoholtilalom idején működtetett illegális lepárlót.
A harmadik társaság a Milk&Honey, amely Jáfóban építette fel üzemét. A lepárlást tavaly kezdték meg. Megnyitották látogatóközpontjukat is, ahol üzemlátogatást és kóstolást szerveznek. A szürke betonpadló és a tömörfa asztalok ipari jellege brooklyni stílust idéz.
“Hat whiskykedvelő barát egyszer csak úgy döntött, hogy megvalósítja régi álmát. Nagyobb részük a hi-tech iparban dolgozik, és már alapított start-up céget is” – magyarázta a Milk&Honey igazgatója, Éjtán Átir.
A viszonylag nagy volumenű beruházással szemben a kácrini lepárlót egy ember működteti. A Párizsban született és Montrealban nevelkedett, 36 éves Zibell nemcsak igazgató, hanem dolgozó is a cégénél. Az ital iránti rajongása a zsinagógai kidusokon kezdődött, ahol gyakran whiskyre mondtak lechájimot. Amikor feleségével és gyermekeivel Izraelbe költözött, úgy tervezte, folytatja ingatlanos karrierjét, a whiskyvel pedig hobbiként foglalkozik. Miután elkezdte a lepárlást a festői Golán-fennsíkon, úgy érezte, nem tudja abbahagyni. Helyzeti előnyt jelentett számára, hogy Izraelben nem szabályozza rendelet a whisky gyártást.
Skóciában és az Egyesült Államokban szigorú előírásoknak kell megfelelni, hogy egy ital kiérdemelje a whisky elnevezést. Éppen ezért elképzelhető, hogy ezekben az országokban nem lehetne ilyen néven forgalmazni a kácrini terméket. Zibell szerencséje, hogy a forró izraeli klíma hatására az ital sokkal gyorsabban és intenzívebben érik, mint a hűvös Skóciában vagy Írországban.
A Milk&Honey cég ezzel szemben adaptálta a skót előírásokat. Ott egy whiskyt legalább három évig kell érlelni palackozás előtt, ezért az üzem egyelőre más italok – gin, arak és datolyapálinka – gyártását és forgalmazását végzi.
Zibell viszont mindössze egy év érlelés után, Izrael függetlenségi napján, limitált számban piacra dobta termékét, mely igen pozitív fogadtatásban részesült. Az ital neve Golani Whiskey, mely egyaránt utal az üzem földrajzi elhelyezkedésére és az izraeli hadsereg Goláni nevű hadosztályára, melynek a címérében szereplő zöld színárnyalat jelenik meg a palackok címkéjén is. Zibell hetente 100 üveget dob piacra, összesen 9 héten keresztül. További 600 palackot pedig az Egyesült Államokba exportál. A Golani Whiskey, épp úgy, mint a Milk&Honey cég terméke, kósersági igazolással rendelkezik.
“Az emberek nagyon várták már az izraeli whisky megjelenését. Fiatal whiskyként forgalmazom majd, mert ez illik az izraeliek személyiségéhez: mindent gyorsan akarnak megkapni, várakozás nélkül” – mondta Zibell. Akik mégis türelmesek, azok kivárhatják a cég single malt, illetve rozs és kukorica alapú termékeit is, melyek 2017-ben és 2018-ban válnak elérhetővé. A whiskyn kívül Zibell abszintot is gyárt dédnagymamája emlékére, akinek abszint bárja volt Franciaországban.
Az izraeli whiskyforradalmat bizonyítja az is, hogy júniusban harmadik alkalommal rendezik meg Tel-Avivban a Whisky Live-et, a világ legjelentősebb whiskykóstoló rendezvényét, ahol idén már helyi termékekkel is lehet találkozni.
Az Izraeli Whisky Egyesület alapítója optimista a jövőt illetően. “Ha harminc évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy Izraelben minőségi borok készülnek majd – kinevetem. A whiskyvel is hasonló a helyzet, csak egy kicsit tovább tart majd a folyamat.”
