Optimista és reménnyel teli hajmosás

Részlet a "Hafifa" című filmből - fotó: Iris Zaki

Az elmúlt héten Iris Zaki “Hafifa” (Hajmosás) című rövid dokumentumfilmjét is besorolták a “New York Times” ajánlott kisfilmek listájára, ami komoly nézettséget biztosít neki.

Egy olyan fél órás kisfilm megrövidítéséről van szó, ami az elmúlt évben rengeteg filmfesztiválon vett részt, és többek között elnyerte a legutóbbi Haifa fesztiválon a legjobb rövid dokumentumfilm díjat.

Zaki Haifán, a szülővárosában, egy kis női fodrásznál készítette a filmet, ahol egy hónapig hajmosóként dolgozott. Kamerát rögzített a hajmosótál fölé, és munka közben felvette az arab és zsidó nőkkel folytatott beszélgetéseit életről, politikáról, és a fájdalmasan bonyolult izraeli zsidó-arab kapcsolatról. A rögzített kamera által generált statikus keret különös intimitást kölcsönöz a filmnek.

Különleges munkamódszerét Zaki Londonban, dokumentumfilmes másoddiplomájáért folytatott tanulmányai során dolgozta ki. Első filmjét akkor forgatta, mikor egy ortodox szálloda recepcióján dolgozott. “Nem akartam megváltoztatni a recepciós és az érkező vendégek dinamikáját – mondja egy Haaretznek adott interjúban -, ezért fotós nélküli kamerát rögzítettem a felvételhez. Később ez lett a doktori disszertációm, amely azt vizsgálja, hogyan működik ez a dokumentációs rendszer, mikor fotós nélküli kamerát rögzítünk egy bizonyos közösséghez tartozó helyen, és felvesszük a véletlenszerűen érkező emberek spontán beszélgetéseit.”

Zaki szerint “Hafifa” filmje optimista, és tele van reménnyel. Sarah Silverman amerikai komikusnőnek is tetszett az eredmény, és azt csiripelte Twitter fiókjában, hogy “Hé, arabok és zsidók, ezt nézzétek meg!”