A jeruzsálemi óváros közvetlen közelében lévő, eddig egységesen arabok lakta Sziluán negyedben engedélyezett zsidó építkezést szerdán a jeruzsálemi városháza tervezési és építési bizottsága.
A lépés újabb potenciális tűzfészket teremthet az izraeli-palesztin konfliktusban.
Az építkezés az Ateret Kohanim nevű jobboldali nacionalista telepes szervezet törekvéseinek részét képezi, a telket is ez a szervezet vásárolta meg 2005-ben. A csoport fő célja, hogy zsidó többséget alakítson ki a jeruzsálemi óvárosban és Kelet-Jeruzsálemben.
A szóban forgó Sziluán negyed közvetlenül az óváros falai mellett, az egykori zsidó szentélynek otthont nyújtó Templomhegyhez (a Mecsetek teréhez) legközelebb eső völgyben fekszik.
A Jediót Ahronót című újság internetes változata, az ynet szerint a zsidó tulajdonú háromemeletes ház építési tervének megvitatása már két héttel ezelőtt napirenden volt a városházán, de akkor politikai nyomásra elnapolták az ügyet. A tervbizottság szerdai ülésének napirendjén eredetileg a 70. pontként szerepelt az engedélyezés kérdése, de az ügyet támogató levezető elnök váratlanul előre vette ezt a pontot, mivel az ülés elején kevesen voltak jelen, és csupa olyan bizottsági tag, akiről biztosan tudta, hogy megadják az engedélyt.
A balliberális Merec párt városházi frakciójának közleménye szerint az új épület felhúzása ellentétes a békefolyamat előre vitelével. „Mindannyian szenvedi fogunk a törvénytelenség miatt” – hangsúlyozták. Az Ateret Kohanim képviselője szerint viszont a vitatott terv elfogadásával „történelmi igazságtétel történt a zsidók izraeli letelepedésében”.
A múltban már számos alkalommal okoztak erőszakos konfliktusokat az arab lakónegyedek közepére beköltöző zsidó telepesek. A jelenséget a helyi szakértők „Jeruzsálem hebronizálása” néven emlegetik, utalva a ciszjordániai Hebronra, ahol mintegy 500-1000izraeli telepes él erős katonai védelem mellett a mintegy kétszázezres palesztin város közepén, rendszeresen fellobbanó konfliktusok közepette.

Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója