– Nadavus! – kiabálom jó uramnak, a szabrének1. – Hol van a pelenkatáska? Nem láttad?
– Neeeeem! – kiabál vissza uram az ötven négyzetméter másik végéből.

Probléma. A pelenkatáska életünk egyik gravitációs pontja, amely mindig velünk van, ha családként közlekedünk. Legmélyebb rétegeiben szülőségünk történetének elejéről származó leletek találhatók: Jonatán egyik cumija (már egy éve nem cumizik), rég elfeledett már-nem-nedves törlőkendők, elfeledett krémek és hajgumik.

A pelenkatáskából kerülnek elő végül az elvesztett kulcsok, ötvensékelesek, játékok és kisebb bútordarabok.

Most azonban csak a törlőkendő kellene belőle – nem is nekem, hanem az épp nálunk lévő barátnőnek (vagyis a gyerekének). Váratlanul állítottak be, hefec hasud2 miatt lezárták a játszóteret, mindenkit elküldtek, így ők beugrottak hozzánk gyerekfárasztás céljából.

A pelenkatáska meg nem találása együtt jár tehát a törlőkendő meg nem találásával.

– Te figyelj csak, szívem – kiabálok megint – hazahoztuk a játszótérről?
Csend.
Ó jajj.
Majd kisvártatva:
– Átugrok az autóval és megkeresem – kiabálja vissza készségesen Nadav. Ő is tudja, hogy ez most az ő lelkén szárad – ő vitte oda legeltetni a kölköket délelőtt, amíg én elintéztem a bevásárlást.

Közben megbeszéljük barátnővel, milyen szörnyű dolog egy olyan világban élni, ahol egy egész rendőrségi osztag kivonul egy elhagyott zacskó vagy bőrönd miatt. Hogy hogyan magyarázta el a fiának, hogy minderre miért is van szükség, és persze ennek kapcsán hogyan fogjuk majd egyszer elmesélni a gyerekeknek az egész palesztin-izraeli konfliktust és a mi felelősségünket, mint világpolgárok.

Tíz perc múlva hív Nadav – a táska persze sehol.

Micsoda világ ez, morgok. Ahol még egy pelenkatáskát is ellopnak… nem volt benne semmi értékes. Jonó kedvenc kulacsa, Almus kiskabátja.

Alig telik el öt perc és megint csöng a telefon.

– Megvan a táska – kezdi Nadav.
– Jaj de jó, hol van? – kérdezem.
– A rendőrségre kell elmenni érte.
Nem értem.
– A maradványaiért – teszi hát hozzá uram. – A mi pelenkatáskánk volt a hefec hasud. Felrobbantották. Azt mondták, nem kockáztathattak.

Hát kérem. Ilyen világban élünk mi.

Az előző robbantás:

  1. A szabre (héber: צבר, cabar) Izraelben született zsidót jelent
  2. Hefec hasud (héber: חפץ חשוד) – gyanús tárgy