Az izraeli pénzügyminisztérium szerint az ország profitálhat egy brit-európai gazdasági szakításból, hiszen exportjával mindkét oldalon űrt tölthet be. A hírszerzés ugyanakkor óv a biztonságpolitikai következményektől.
A zsidó állam és Európa kapcsolata “nem változik számottevően. Barátok maradunk az Európai Unión belül és azon kívül is” – jelentette ki az izraeli brit nagykövet a Brexit sikere után. Izraelben is nagy figyelemmel követték a brit népszavazást. Benjamin Netanjahu miniszterelnök tiszteletét fejezte ki brit kollégájának, az “out” többségbe belebukó David Cameronnak, ugyanakkor ő is hangsúlyozta: a népszavazásnak nincs közvetlenül Izraelt érintő hatása.
A kabinet szokásos heti ülése után Netanjahu azt mondta, közvetlen hatás nincs, “eltekintve attól a ténytől, hogy mindannyian részei vagyunk a globális gazdaságnak.” A kormányfő, aki hamarosan Rómában tárgyal John Kerry amerikai külügyminiszterrel és Mateo Renzi olasz miniszterelnökkel, azt is megemlítette, hogy kapcsolatban van az izraeli jegybank és a pénzügyminisztérium vezetőivel, hogy megtárgyalják a Brexit lehetséges kihatásait az izraeli gazdaságra.
Márpedig az izraeli pénzügyminisztérium legfrissebb elemzése a kilépés Izraelre gyakorolt pénzügyi hatásairól egyáltalán nem negatív. A szaktárca szerint a Brexit után nőni fog ugyan a bizonytalanság, csökkenhet a befektetők bizalma és számos sokk keletkezhet a brit és az európai piacokon, hiszen a brit a világ ötödik és Európa második legerősebb gazdasága. Ugyanakkor egy brit recesszió valószínűleg nem okoz globális gazdasági válságot. Az elemzés szerint az izraeli tőkepiacokra ugyanolyan hatással lehet a brit kiválás, mint a 2012-es eurózóna-válság, amikor is 6,5 százalékkal estek vissza a tőkepiaci indexek. A Nagy-Britanniába irányuló évi 5 milliárd dolláros izraeli export pedig alig (0,1%) érzi meg a válságot.
Ha csökken a növekedés Nagy-Britanniában, akkor elképzelhető, hogy csökkenni fog az izraeli áruk iránti kereslet is – olvasható az izraeli pénzügyi tárca riportjában, amely szerint azonban az ország űrt tölthet be a britek nélküli európai piacon. A minisztérium szerint Izrael főleg gyógyszerészeti, elektronikus gépészeti és optikai árukkal tud majd versenyképes lenni az európai piacon. Ugyanakkor nőhet a brit kereslet is olyan izraeli áruk iránt, amelyek több ágazatban is kiválthatják az európai importot. Gyógyszeráruk területén például Izrael eddig is a brit import 40 százalékát szállította.
Külpolitikai, illetve az Izrael számára kulcsfontosságú biztonságpolitikai szempontból azonban rendkívül negatív hatása lehet a Brexitnek. Az izraeli hírszerzéshez közel álló források szerint az arab kormányok egyértelműen az amerikai-európai fellépés meggyengülését látják a kiválásban, ami azt is jelenti, hogy kárt szenvedhet az Iszlám Állam elleni fellépés a térségben. Könnyen meglehet tehát, hogy a britek visszavonulnak a közel-keleti, IS-szel szembeni hadállásokból. Arab vezetők most állítólag azt fontolgatják, hogy paktumot kötnek Aszad szíriai elnökkel az IS ellen, ez a lépés akárcsak néhány napja is elképzelhetetlen lett volna. Ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy jó hír Izraelnek, hiszen olyan koalíciók formálódhatnak, amelyeket nem a nyugati érdekszféra irányít.
Az izraeli hírszerzéshez közeli források szerint néhány közel-keleti muszlim országban elégedettek a NATO és Washington gyengülésének jeleivel, volt, aki “új, történelmi lehetőségeket” látott az új helyzetben, és akadt, aki közölte, hogy “lemosták az amerikai csillagot az európai zászlóról.” Izraeli megfigyelők szerint nehéz megérteni ezeket az érzelmeket, hiszen az EU óriási mértékű politikai és anyagi segítséget nyújtott az arab világnak az elmúlt években, akár az iráni nukleáris alkut vesszük, akár az izraeli-palesztin konfliktust. Iráni vezetők mindenesetre nyíltan arról beszélnek, hogy “Európa elvesztette az európaiak bizalmát”, és hogy “az Európai Unió egyetlen túlélési esélye az, ha kinyilvánítja a függetlenségét az Egyesült Államoktól.” Az izraeli álláspont szerint azonban ha az arab vezetők valóban kiegyeznének Aszaddal, az politikai és katonai földrengést jelenthetne a Közel-Keleten.
