Az OECD kutatásaiból kiderül, hogy az izraeliek nagy hányada várhatóan megbukik majd a modern világ munkaerőpiacán és nehezére esik majd megtalálnia helyét a társadalomban. Karnit Flug, a Bank Iszráel, az izraeli jegybank elnöke az oktatási rendszer kudarcának az ország jövőbeli gazdasági növekedésében okozott következményeire figyelmeztetett. Itt az idő felébredni.
Az új adatok – együtt az OECD korábban közzétett információival – az izraeliek készségeinek, és szakképzettségének alacsony szintjét mutatják összehasonlítva a fejlett országokkal. Ezek révén Izrael a szegénységben és az egyenlőtlenségben, a diákokra szánt alacsony befektetésben és a csekély szociális szolgáltatásokban élen járó országok kétes klubjába nyert belépést: a diákok nemzetközi összehasonlításban gyenge eredményeket érnek el.
Mindehhez hozzájárul a régimódi oktatási rendszer, a belső egyenlőtlenségek, a társadalmi különbségek, az arab tanulókat sújtó költségvetési megkülönböztetés és az ultraortodox oktatás hiányosságai.
A csapás ezúttal különösen fájdalmas, mert Izrael legfontosabb és legérzékenyebb erőforrását érinti: az emberi erőforrást. Az OECD vizsgálataiból kiderül, hogy az izraeliek nagy hányada várhatóan megbukik a modern munkerőpiacon, és nehezére esik majd megtalálnia helyét a társadalomban. A döntéshozók közvetlen reakciója az alacsony pontszámok miatt egyértelműen az arab, és az ultraortodox lakosság hibáztatása lesz – de Izrael kormányai a felelősek a helyzetért, mert az alacsony költségvetéssel akadályozzák az arab lakosság felemelkedését, és politikai döntés, valamint annak végrehajtása híján nem segítik a haredi közösség társadalmi, és munkaerőpiaci beilleszkedését. Izrael kormányai a felelősek a jelentés legaggasztóbb adatáért is, hogy a nyugati országok közül Izraelben a legnagyobb az egyenlőtlenség a lakosság szakképzettségében.
A közzétett adatok egyik magányos reménysugara, hogy a kitűnőek száma Izraelben sem marad el az OECD átlagától. Ezzel szemben a vizsgálatban résztvevő országok közel negyedének középiskolás diákjai magasabb eredményt értek el, mint a felsőfokú végzettségű izraeliek.
A Bank Iszráel a következő napokban megkísérli felmérni az alacsony képzettségi szint okozta gazdasági károkat, hiszen az alacsony szakképzettség alacsony munkabért jelentő munkakörhöz vagy munkanélküliséghez, alacsony adófizetéshez, és magas állami támogatásokhoz vezet.
Az izraeli társadalom már másfél évtizede aggódik a tanulók nemzetközi felméréseken elért alacsony pontszáma miatt, de az OECD új felmérései jóval aggasztóbb képet mutatnak, és feltárják, hogy az oktatási rendszer alacsony eredményei a társadalom képzettségének általános szintjét tükrözik.
Az izraeli oktatási rendszer nem bújhat ki felelőssége alól az utolsó jelentésben szereplő elkeserítő izraeli eredményekért – az alacsony teljesítmény mindenkit érint, aki az utóbbi évtizedekben járt iskolába. A mostani jelentésből, és a korábbi nemzetközi vizsgálatok eredményeiből összeálló kép azt mutatja, hogy az oktatási rendszer nem képes javítani diákjai jövőjén, és nem képes felkészíteni őket az életre. Az oktatási rendszer kudarcot vallott legfontosabb feladataiban: a nevelésben és képzésben, amely képessé tehetné őket a társadalomba és a munkaerőpiacba illeszkedésre, a társadalmi előrehaladásra és a társadalmi különbségek csökkentésére.
Az izraeli oktatási rendszer már évek óta gyengének és a fejlett nyugati világhoz képest elmaradottnak számít, amely nem képes felvenni a versenyt a modern világ kihívásaival. Az utóbbi években az OECD is figyelmeztette már néhányszor az izraeli kormányt, hogy fejlesztenie kell a közoktatást, különösen a közismereti tárgyak tanítását az ultraortodoxoknál, és csökkenteni kell az arab diákok lemaradását, de eddig a kormány nem vette figyelembe a felszólítást.
Az oktatási rendszerben kezdődnek és az azt követő szakképzés hiányában is gyökeredznek az izraeli társadalom tudás-, és képzettségbeli különbségei: ezek a hatalmas gazdasági különbségek és társadalmi egyenlőtlenségek legfőbb okozói. Az alacsony szintű készségek nagyon megnehezítik a magas termelékenységű és magas fizetéssel járó munkavállalást. Mindez világosan tükröződik az OECD adataiban: a vizsgált országokban minél magasabb volt a lakosság készségeinek szintje, annál magasabb volt a fizetésük is.
Láncszem a természet szövedékében. És izraeli is. (A „provokál” néhány szinonímája szükség esetére: abajgat, babrál, bánt, birizgál, bizgerél, bolygat, bosszant, bőszít, cseszeget, csesztet, cukkol, dühít, feszeget, firtat, háborgat, heccel, hergel, húz, idegel, idegesít, incselkedik, ingerel, irritál, kötekedik, macerál, nem hagy békén, nyaggat, nyektet, nyúz, piszkál, piszkálódik, rejcol, szekál, szekíroz, szívózik, szurkál, zaklat, zargat, zavar, zseníroz.)
