A késő római kori, V. századból származó leletek bibliai jelenteket, például a Vörös-tenger szétválasztását, vagy Noé bárkáját ábrázolják.
A feltárást az Izraeli Régészeti Hatóság és az Észak-Karolinai Egyetem szakemberei végzik. “A Noé bárkáját ábrázoló mozaikon állatpárokat, elefántokat, leopárdokat, szamarakat, kígyókat, medvéket, oroszlánokat, struccokat, tevéket, bárányokat és kecskéket láthatunk. A Vörös-tenger kettéválását szemléltető mozaikon pedig a fáraó katonáit nyeli el egy nagy hal. Láthatjuk a harci szekereket és a lovakat is” – mondta Jodi Magness professzor, az ásatás vezetője. “Ezek az ábrázolások nagyon ritkák az ősi zsinagógákban. Hasonlót csak a jordániai Dzserásban, a törökországi Misziszben, az izraeli Vádi Hámámban és a szíriai Dura Europoszban fedeztek fel” – tette hozzá.
A mozaikpadló első részletét 2012-ben tárták fel. Ez Sámsont ábrázolja, amint égő farkú rókákkal felgyújtja a filiszteusok földjeit. A 2013-ban talált második részleten szintén Sámson látható, amint lerombolja Gáza kapuit, illetve érdekes módon találtak egy nem a Bibliából származó, harci elefántokat ábrázoló jelenetet. Feltehetőleg Nagy Sándor hadseregét örökítették meg. 2014-ben héber feliratokkal körbevett emberi alakokat, állatokat és mitológiai lényeket megjelenítő mozaikokra bukkantak a helyszínen.
“Ez a valaha feltárt legtöbb bibliai jelenetet ábrázoló ősi zsinagógapadló. A mozaikok elrendezése a Dura Europoszban épült zsinagógára emlékeztet a leginkább, bár ott a jeleneteket az épület belső falfelületére festették” – közölte Magness professzor.
A mozaikpadlót állagmegóvás céljából kiemelik eredeti helyéről. A csapat a következő évre a feltárás folytatását tervezi.
